fullánk szinonimái

főnév
  • furdalék (régies)
  • méregfog
  • sértés, bántás
  • bántódás, keserűség, sértődöttség, sértődés, méreg, tövis, tüske

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

irtó I.

melléknév
  • rettenetes, szörnyű, irtózatos

avatás

főnév
  • beiktatás, felvétel, promóció (idegen), kanonizálás
  • átadás
  • áztatás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fullánk szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

foglaltatik

ige
  • (valamiben): szerepel, írva van

fegyverszünet

főnév
  • tűzszünet, fegyvernyugvás, tűzcsend (régies), fegyverállás (régies), hadszünet (régies), treuga dei (régies)
  • béke, békesség, nyugalom

facsemete

főnév
  • csemete, fácska, sudár (régies), surja (tájnyelvi)

elsődleges

melléknév
  • első, legelső, eredeti, első fokú, ősi, alapvető, kezdeti, kiinduló, kiindulási, közvetlen, elemi, primer (idegen), lényeges, legfontosabb, legfőbb, vezető, leglényegesebb, jelentős, sarkalatos, elsőrendű, elsőrangú

főiskola

főnév
  • akadémia, főtanoda (régies), politechnikum (régies)
  • konzervatórium (idegen), konzi (bizalmas)

gúnyolódik

ige
  • csúfolódik, csúfolkodik, kigúnyol, kifiguráz, kiviccel, parodizál, csúfot űz (valakiből), a nyelvét köszörüli (valakin), nevetség tárgyává tesz, ugrat, kipellengérez, bökölődik (tájnyelvi), gusztálkodik (tájnyelvi)
  • viccelődik, évődik, heccel, kötekedik, ironizál, élcelődik, csipkelődik

oszlik

ige
  • oszladozik
  • derül, tisztul, felszakad
  • széled, elmegy
  • bomlik, szétesik, rohad, porladozik
  • foszlik
  • részekre válik, tagolódik, elkülönül, elágazik, ágazik, szakad, szétszakad, osztódik, tagozódik, divergál (szaknyelvi), differenciálódik
  • múlik, szűnik, csökken, apad, fogy

ékszer

főnév
  • ékkő, drágakő, igazgyöngy, ékmű (régies), ékesség (régies), boglár, kösöntyű (régies), násfa (régies), ragyogvány (régies), csecsebecse, cicoma, smukk (bizalmas), fux (szleng)
  • bizsu, divatékszer

egyesül

ige
  • eggyé válik, egybeolvad, összeolvad, egybeforr, összeforr, összefonódik, fuzionál, koalizál (régies), összekapcsolódik
  • összefog, szövetkezik, társul
  • elvegyül, összevegyül, összekeveredik, elkeveredik
  • (szerelmesével) (választékos): közösül, szerelmeskedik, szeretkezik, ölelkezik
  • (tulajdonság) párosul

bandzsít

ige
  • kancsalít, kancsít
  • (tájnyelvi): sandít

életképes

melléknév
  • életerős, életrevaló
  • megvalósítható, kivitelezhető, keresztülvihető, teljesíthető, épkézláb

gyerekágy, gyermekág

főnév
  • kiságy, bölcső
  • szülőágy

hangtan

főnév
  • akusztika (szaknyelvi)
  • fonetika (szaknyelvi), fonológia (szaknyelvi)

kártékony

melléknév
  • ártalmas, ártó, káros, kártevő
  • gonosz, veszedelmes, pusztító, kárkondító (tájnyelvi)

ifjú II.

főnév
  • fiatalember, legény, gyermekifjú, srác, kamasz, tizenéves, tinédzser, tini (bizalmas), serdülő, pubi (bizalmas)

fúrás

főnév
  • áskálódás, ármánykodás, aknamunka, intrika
  • (régies): furat, lyuk, vájat, üreg

fogadott

melléknév
  • elvállalt, szerződött, szerződtetett, alkalmazott
  • megígért
  • (gyermek): adoptált (idegen), örökbe fogadott, nevelt

gipsz

főnév
  • fősz (régies), alabástrom, fehérföld (régies)
  • gipszkötés

hűvös II.

főnév
  • (szleng): börtön, fogda, fogszi (szleng), dutyi (bizalmas), kaptár (szleng), kaszni (bizalmas), kóter (régies), sitkó (szleng), sitt (szleng)

fűszer

főnév
  • ízesítő, fűszerszám (régies), condimentum (idegen, régies)
  • ételízesítő

feladó, föladó

főnév
  • küldő, címző, szállíttató, megbízó

gömbölyű

melléknév
  • gömb alakú, gömbölyded, kerek, kerekded, golyó alakú, szferikus (idegen), legömbölyített, kikerekedett, golyóforma, gömbszerű, gömbölyeg (tájnyelvi), gurgács (tájnyelvi)
  • hengeres
  • molett, kövérkés, telt idomú, dundi, telt, korpulens

időhúzás

főnév
  • elnyújtás, nyújtás, halogatás
  • akadályozás