felkerül, fölkerül szinonimái

ige
  • feljut, felvergődik, felküzdi magát, felverekszi magát

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

arisztokrata I.

főnév
  • főnemes, főrend, főúr, nagybirtokos, nemes, mágnás

kipukkad

ige
  • szétreped, kireped, felszakad, kiszakad, szétszakad, kettészakad, felpattan, szétpattan, kilyukad, felpükked (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felkerül, fölkerül szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fekete II.

főnév
  • néger, szerecsen (régies), színesbőrű, nigger (pejoratív)
  • feketekávé, fekete (bizalmas), kávé, dupla (bizalmas), mokka (régies), presszókávé, eszpresszókávé, szimpla (régies), feketeleves (régies)

eltérít

ige
  • kitérít, elfordít
  • (szándékától): eltántorít, elállít (tájnyelvi)
  • (figyelmet): elvon, elterel

előteremt

ige
  • előkerít, megkerít, kerít, megkeres, kikeres, elővarázsol (tréfás), létrehoz, kiizzad (bizalmas), produkál, előállít, felhajt (bizalmas), felhajszol (bizalmas), beszerez, megszerez, gondoskodik (valamiről), szert tesz, előpenderít (tájnyelvi), előszerez (tájnyelvi), beteremt (tájnyelvi), kisikerít (tájnyelvi)

éj

főnév
  • éjjel, éjszaka

felfoghatatlan, fölf

melléknév
  • átláthatatlan, érthetetlen, megfoghatatlan, megragadhatatlan, megközelíthetetlen, követhetetlen, homályos, hihetetlen, rejtelmes, túlvilági
  • megdöbbentő, elképesztő, bámulatos, képtelen, abszurd, numenális (idegen), irracionális, természetfölötti, megmagyarázhatatlan, földöntúli, érzékelhetetlen

fitymál

ige
  • lenéz, leszól, lekicsinyel, lebecsül, ócsárol, becsmérel, semmibe vesz, csekélybe vesz (régies), fittyet hány, piszmál (tájnyelvi)
  • (régies): becstelenít, gyaláz

nápolyi

főnév
  • parány, nápolyi szelet, töltött ostya, ostya (tájnyelvi)

csúcsív

főnév
  • boltív, bolthajtás, szamárhátív (szaknyelvi)

csipet

főnév
  • (jelzőként): kicsi, kevés, kicsinyke, csipetnyi, csepp, morzsa, morzsányi, szemernyi, csipendő, valamicske, kevéske, fincurnyák (bizalmas), jottányi

állandósít

ige
  • megszilárdít, stabilizál, megerősít, véglegesít, fixál, rögzít
  • konzervál, tartósít
  • rendszeresít, szabványosít, standardizál

desszert

főnév
  • csemege, édesség, cukrászsütemény, nyalánkság, bonbon, praliné

fojt

ige
  • fojtogat, fullaszt, szorít, megöl, nyuvaszt (tájnyelvi)
  • tömít, szigetel, elzár, eltöm
  • (magába fojt): visszatart, lenyel (bizalmas), elhallgat, eltitkol, elrejt, magába temet

gémeskút

főnév
  • ágaskút (tájnyelvi), kankalikos kút (régies)

inas I.

melléknév
  • rágós, porcogós, szálas, csimbókos (tájnyelvi)
  • szikár, agyondolgozott, izmos, szívós, eres
  • (régies): húsos, vastag
  • erős

határtalan

melléknév
  • végtelen, vég nélküli, véget nem érő, végeérhetetlen, végeláthatatlan, beláthatatlan, illimitált (idegen)
  • hatalmas, óriási
  • nagyfokú, nagyarányú, mértéktelen, szertelen, túláradó, kitörő, éktelen, hallatlan, kimeríthetetlen, kifogyhatatlan, kiapadhatatlan, parttalan, feneketlen
  • engesztelhetetlen (gyűlölet)

felkúszik, fölkúszik

ige
  • felmászik, felkapaszkodik, felhág, fellép, felvergődik, felér, felmegy (lépcsőn)
  • (növény): felfut, rátekeredik, rácsavarodik, felnyúlik, felcsavarodik

fej1

ige
  • (tehenet): cseppent (tájnyelvi), csúrol (tájnyelvi), ecsel (tájnyelvi)
  • (bizalmas): szipolyoz, pumpol (bizalmas), kicsikar (pénzt)

fenomenális

melléknév
  • kitűnő, nagyszerű, kiváló, príma, pompás, felséges, óriási, fantasztikus, szenzációs (bizalmas), kolosszális (bizalmas), isteni (bizalmas)
  • bámulatos, csodálatos, tüneményes, káprázatos, mesés, lenyűgöző

harmat

főnév
  • ködpára, nedvesség, lust (tájnyelvi), lam (tájnyelvi), cseter (tájnyelvi), cafat (tájnyelvi)
  • harmatcsepp, gyöngyharmat, harmatgyöngy (régies), csépgyöngy (régies)
  • (régies): vízcsepp, könny, verejték

félreállít

ige
  • félretesz, sarokba tesz, szögre akaszt
  • levált, mellőz, kitesz, meneszt, kirúg (bizalmas), kivág, kiszorít, kitúr, kisemmiz, talonba rak (bizalmas), skartba tesz (bizalmas), hidegre tesz (bizalmas)

elvégre

határozószó
  • utóvégre, utóvégre is, végre is, végül is, végtére, végtére is, végeredményben, legvégre (régies), lényegében, hiszen, hát, éppen, tulajdonképpen, voltaképpen
  • (régies): végül, végezetül

feszített

melléknév
  • feszes, megfeszített, megerőltető, erőltetett, fokozott

hatályos

melléknév
  • érvényes, fennálló, jogos, jogszerű, törvényes, foganatos (tájnyelvi)