romlik szinonimái

ige
  • rongálódik, kopik, vásik
  • poshad, rothad, fülled, avasodik, enyekesedik (tájnyelvi)
  • (tojás): zápul
  • (fog): szuvasodik, odvasodik, vásik
  • rosszabbodik, rosszabbra fordul, súlyosbodik, hanyatlik
  • (látás, hallás): gyengül
  • lesüllyed, züllik, lejtőre kerül, korrumpálódik (idegen)
  • (pénz, árfolyam): esik, csökken, zuhan, értéktelenedik, devalválódik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

pejoratív

melléknév
  • rosszalló, elítélő, lekicsinylő, becsmérlő, megvető

árnyalat

főnév
  • szín, színárnyalat, fokozat, színezet, tónus, valőr (idegen), árnyéklat (régies)
  • különbség, eltérés, nüansz (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a romlik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

rendezett

melléknév
  • áttekinthető, érthető, világos, logikus, összefüggő, koherens (szaknyelvi), tiszta, olvasható
  • ápolt, gondozott, jól fésült, nett
  • tisztes, megállapodott, kiegyensúlyozott, konszolidált, stabil
  • fegyelmezett, katonás, engedelmes, összeszedett

perzsel, pörzsöl

ige
  • parázsol (tájnyelvi), megszenesít, porzsol (tájnyelvi)
  • pörköl, pirít, pergel (tájnyelvi)
  • felperzsel, feléget, elpusztít
  • éget, tűz
  • szárít, szikkaszt

pasztőrözött

melléknév
  • pasztörizált, csírátlanított, csíramentes

ószeres

főnév
  • ócskás (régies), zsibárus, házaló, handlé (régies), rongyszedő (régies)

riaszt

ige
  • ébreszt, felriaszt, felébreszt, felzavar, felver, fellármáz
  • (választékos): ijeszt, rémít, rettent
  • riadóztat
  • figyelmeztet

snassz

melléknév
  • (bizalmas): szűkmarkú, garasos, krajcároskodó, filléres, kicsinyes, kisszerű, spórolós (bizalmas), kuporgató, sóher (bizalmas)
  • (szleng): elhanyagolt, szegényes, rongyos, ütött-kopott, szedett-vedett, ócska
  • rossz, értéktelen, bóvli, hitvány, vacak, silány, tré (szleng), szar (durva)

nefelejcs

főnév
  • emlény (régies), myosotis (szaknyelvi), békaszemfű (tájnyelvi)

nád

főnév
  • bognárnád, fedőnád, lengenád
  • nádas
  • gyékény, káka, sás
  • (jelzőként): nádfonatú, vessző, fonott

ládafia

főnév
  • (tájnyelvi): fiók, rekesz

nokedli

főnév
  • galuska, csipetke, csiszke (tájnyelvi)

spárga2

főnév
  • csirág (régies), istenlova-farka (tájnyelvi), nyúlárnyék (tájnyelvi), kalárisfű (tájnyelvi)

szédít

ige
  • bódít, kábít
  • hiteget, ámít, telebeszéli a fejét, ujja köré csavar, csábít, megtéveszt, félrevezet, ugrat (bizalmas), lépre csal, fírol (szleng), fűz (szleng), etet (szleng), megdumál (szleng)

földnyelv

főnév
  • félsziget, földszoros, földcsík

trigonometria

főnév
  • (szaknyelvi): háromszögtan, háromszögeléstan

tányéroz

ige
  • gyűjt, kéreget, kunyerál, koldul, tarhál (szleng)

rongyrázás

főnév
  • hivalkodás, felvágás, flancolás (bizalmas), flanc (bizalmas)

remek II.

főnév
  • mestermű, remekmű, chef d’oeuvre (idegen)
  • (régies): mesterremek (régies), mestermunka, mintadarab, vizsgamunka
  • (régies): mestervizsga

selymes

melléknév
  • puha, bársonyos, lágy, finom, sima
  • fényes

tamáskodik

ige
  • hitetlenkedik, gyanakodik, kételkedik, kétkedik, bizalmatlankodik, él a gyanúperrel, kétell (régies)

rövidség

főnév
  • kurtaság, múlékonyság
  • tömörség, velősség
  • (tájnyelvi): kár, hiány, szükség, veszteség, fogyatkozás

pipere

főnév
  • cicoma, ficsere (régies), illatszer
  • (régies): ék, ékítmény, cifraság
  • fehérnemű
  • szépségápolás, szépítkezés
  • cifrálkodás, fényűzés
  • (régies): trágya, gané (tájnyelvi)

sikerül

ige
  • sikeredik (bizalmas), megy, kisikerül (bizalmas), beüt (bizalmas), bevág (bizalmas), bejön (bizalmas), összejön (bizalmas), beválik
  • megvalósul, létrejön(régies)

tanulatlan

melléknév
  • iskolázatlan, analfabéta, írástudatlan, műveletlen, képzetlen, tudatlan, buta, járatlan, tapasztalatlan, kulturálatlan, pallérozatlan, illiterátus (régies), unintelligens
  • közönséges, faragatlan, bárdolatlan, nyers, civilizálatlan, csiszolatlan, primitív
  • szakképzetlen, kívülálló, kontár, laikus, amatőr