egy-más szinonimái

névmás
  • egyetmás (régies), holmi, dolog, valami, egy s más

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

mivel

kötőszó
  • mert, minthogy, merthogy, mivelhogy, hiszen

ötös

főnév
  • jeles, példás, gól (szleng), hasas (szleng), hintó (szleng), ödön (szleng), pedálmedál (szleng), petya (szleng), tízes (szleng), pityorka (szleng)
  • kvintett
  • ötforintos
  • ötszázas, ötszázforintos
  • (régies): elégtelen
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a egy-más szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

drót

főnév
  • huzal, fémszál, vasfonal (régies), sodrony, drótkötél, kábel, sodronykötél
  • (szleng): füles (szleng), tipp (bizalmas), hír, információ, értesülés, értesítés

csáklya

főnév
  • fordítókampó

centralizál

ige
  • központosít, egyesít, összpontosít, összehoz (bizalmas)

betegszabadság

főnév
  • betegállomány, táppénz (bizalmas)

egybegyűl, egybegyűl

ige
  • összegyűl, összegyűlik, gyülekezik, összesereglik, egybesereglik, csoportosul, összejön
  • felgyülemlik, felhalmozódik, összetorlódik

elkábít

ige
  • elaltat, narkotizál (szaknyelvi), eltompít, elérzéstelenít, elbódít, elálmosít, megrészegít, elzsongít
  • rabul ejt, elbűvöl, megigéz, elszédít, megbolondít, megbabonáz, elbájol, elvakít, elkápráztat, elcsavarja a fejét
  • befolyásol, meghülyít (bizalmas), beetet (szleng), levesz a lábáról
  • megzavar, fejébe száll

liberális

melléknév
  • szabadelvű, szabadgondolkodó
  • engedékeny, elnéző, türelmes, toleráns
  • (régies): nagyvonalú, bőkezű

autótaxi

főnév
  • taxi, bérkocsi, bérautó

áthoz

ige
  • átszállít, átcipel, áthurcol (bizalmas), áttelepít, átköltöztet

bármely

névmás
  • akármely
  • bármelyik, akármelyik
  • bármilyen, akármilyen

ellenvélemény

főnév
  • ellennyilatkozat, tiltakozás, ellenvetés, kifogás

elvégez

ige
  • befejez, bevégez (választékos), teljesít, végrehajt, megcsinál, megvalósít, megtesz, végbevisz, véghezvisz, végére ér, elfogyat (tájnyelvi), letud (bizalmas), elintéz, (iskolát) kijár
  • (régies): elhatároz, rászánja magát

fürdik

ige
  • mosakszik, mosdik, tisztálkodik, pancsizik (bizalmas), pacsál (tájnyelvi)
  • strandol, fürdőzik, úszkál, lubickol, lobácsol (tájnyelvi), locsizik, locsikázik (tájnyelvi), csurikál (tájnyelvi)
  • (állat): hempereg, hentereg, forgolódik

felhergel, fölhergel

ige
  • felbosszant, felingerel, felidegesít, feldühít, felbőszít, felheccel, felloval

egyre

határozószó
  • szüntelenül, egyre-másra, nyakra-főre, folyvást, folytonosan, folyton, mindegyre, állandóan, egyfolytában, mindig, minduntalan, örökké, évről évre, szakadatlan, furtonfurt (régies), váltig, untig, éjjel-nappal, lépten-nyomon, vég nélkül, megszakítás nélkül, végeérhetetlenül, szakadatlanul, zavartalanul, mindétre (tájnyelvi)
  • mindinkább, egyre tovább, hovatovább, mind jobban, egyre inkább, egyre jobban, fokozatosan

dörgedelmes

melléknév
  • dörgő, mennydörgésszerű, mennydörgő, fulmináns (idegen), viharos, tomboló, heves, eget verő
  • feddő, fenyegető, rosszalló

életpálya

főnév
  • pályafutás, foglalkozás, hivatás, érvényesülés, karrier
  • sors, életmenet (régies), élet, életút

felelőtlen

melléknév
  • lelkiismeretlen, gátlástalan, gondatlan, állhatatlan, könnyelmű, léha, megbízhatatlan, hanyag, nemtörődöm
  • komolytalan, üresfejű, szeleburdi, féleszű (tájnyelvi), hebehurgya

él2

főnév
  • szél, szegély, vágóél, vágófelület, hegy (régies)
  • (ruhán) vasalás, (nadrágon) búg
  • élcsapat, élboly
  • élesség, csípősség, gúny, irónia, szarkazmus (idegen), célzás, célzatosság, rosszakarat, rosszindulat
  • csattanó, poén

csatazaj

főnév
  • harci zaj, harci lárma, hadilárma, harczaj (régies)
  • (bizalmas): zenebona, perpatvar, lárma

elhamarkodik

ige
  • elsiet, elkapkod, elhirtelenkedik, elhebehurgyál (tájnyelvi), összecsap, összeüt, összevág Sz: füstre harangoz

felháborodás, fölháb

főnév
  • tiltakozás, méltatlankodás, neheztelés, visszatetszés, nemtetszés, dúlás-fúlás, düh, harag, méreg, ingerültség, megbántódás, megsértődés, indignáció (idegen), felindulás, megbotránkozás, szörnyülködés, konsternáció (idegen), reszenzus (idegen)