elszól szinonimái

ige
  • elárul, elfecseg, kiszalad a száján, eljár a szája, kikotyog (bizalmas)
  • (elszólja magát): kikotyog (bizalmas), kifecseg, kiszalad a száján, kicsúszik a száján, eljár a szája, eljár a nyelve
  • (elszólja magát): szellent, durrogat, durrant, rotyog (bizalmas), hazagondol (bizalmas), ereszt (bizalmas), elereszt egy pingvint (szleng), elereszt egy fingot (szleng), fingik (szleng), púzik (bizalmas), rákap a karbidra (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

utolsó

melléknév
  • végső, hátulsó, sereghajtó, legutolsó, leghátsó
  • befejező, finális (idegen)
  • (szó): döntő, perdöntő, végső
  • legutóbbi, legújabb
  • maradék, meglevő
  • legrosszabb, leggyengébb
  • aljas, hitvány, semmirekellő, jellemtelen

fertilizál

ige
  • megtermékenyít
  • megművel, termékennyé tesz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elszól szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elnyűhetetlen

melléknév
  • erős, tartós, strapabíró (bizalmas), kopásálló, maradandó, időtálló, elpusztíthatatlan, örök érvényű, örökös

düledezik

ige
  • rogyadozik, roskadozik, roskad, dülöng, dülöngőzik (tájnyelvi), düléndez (régies), omladozik, inog, pusztul, tönkremegy, összeomlik

dohányzik

ige
  • cigarettázik, cigizik (bizalmas), bagózik (bizalmas), füstöl (bizalmas), eregeti a füstöt, pöfékel, szív, szí (választékos), szipákol, spanglizik (szleng), staubol (szleng), bagarettázik (szleng), szivarozik, pipázik, pipál, kojtol (tájnyelvi) Sz: füstöl, mint a gyárkémény

csalogány

főnév
  • fülemüle, filoméla (régies), csattogány (régies), dalimadár (régies), bülbül (idegen)

elpiszkolódik

ige
  • bepiszkolódik, elmocskolódik, elpiszkozik (tájnyelvi), elszurtosodik, beszennyeződik, elszennyeződik, elszennyesül (tájnyelvi), eldögél (tájnyelvi)

érzet

főnév
  • érzéklet, érzés, percepció (idegen), tapasztalat, benyomás, impresszió, sejtelem, megérzés

megneheztel

ige
  • megharagszik, felháborodik, megorrol, megsértődik, megapprehendál (régies), indignálódik (régies), felhúzza az orrát, rossz néven vesz, megböstörködik (tájnyelvi)(valamivel)(valaminek)

birizgál

ige
  • piszkál, babrál, motoz, fogdos, nyúlkál (valamihez), búgat (tájnyelvi), buzerál (szleng), nyektet (tájnyelvi), toszogat (tájnyelvi), játszik (valamivel)
  • (valami valakit): nyugtalanít, bosszant, háborgat, aggaszt
  • feszeget, firtat

betegszoba

főnév
  • gyengélkedő, kóroda (régies), kórterem, gyengusz (szleng)

bontatlan

melléknév
  • lezárt, érintetlen, sértetlen, eredeti, originál (idegen), hiánytalan, csomagolt

étterem

főnév
  • vendéglő, büfé, bisztró, étkezde, falatozó, resti (bizalmas), csámcsogda (tréfás), kajálda (szleng)
  • ebédlő, lordok háza (szleng), refektórium (régies)

felettébb, fölöttébb

határozószó
  • felette, fölötte, igen, nagyon, igencsak, túlságosan, nagymértékben, rendkívül, szerfelett, erősen, módfelett, különösen, különösképpen, roppantul, kifejezetten, borzasztóan

hangadó I.

melléknév
  • irányadó, mértékadó, vezető, befolyásos, mérvadó

főnév
  • gyep, pázsit
  • fűszál
  • zöldtakarmány
  • (tájnyelvi): gyom, dudva, gaz
  • (szleng): kábítószer, kábszer (bizalmas)
  • marihuána, marcsa (szleng), grász (szleng), kender (szleng), zöldség (szleng)
  • (régies): gyógynövény, gyógyfű
  • (szleng) (melléknévi használat): gyenge (valamiben)

elszörnyed

ige
  • megijed, elrémül, megrémül, visszahőköl, megborzad, elirtózik, elborzad, eliszonyodik, megundorodik, elretten, visszairtózik (régies), megütközik, megbotránkozik, felháborodik, szörnyülködik, elszörnyenkedik (tájnyelvi)

elmosolyodik

ige
  • felderül, felvidul, somolyog, elhúzza a száját, mosolyra fakad, elvigyorodik (bizalmas), elbazsalyodik (tájnyelvi), elvisolyodik (tájnyelvi), fülig szalad a szája

érces

melléknév
  • (hang): csengő, telt, erős, zengzetes, zengő, acélos, harsány, sztentori (régies)

frank

melléknév, főnév
  • (régies): francia, gall, franciaországi

elvált2

ige
  • (tájnyelvi): felvált (tájnyelvi), kicserél (régies), elcserél

égiháború

főnév
  • vihar, zivatar, szélvész, förgeteg, égzengés, mennydörgés, villámlás, nagyidő (régies)
  • veszekedés, perpatvar, botrány, csetepaté, cirkusz, civódás, civakodás, ramazúri, zenebona

erőd

főnév
  • erődítmény, erődítés, bunker, vár, váracs (régies), erősség (régies), fortifikáció (régies), citadella (régies), fellegvár, bástya

futó I.

melléknév
  • szaladó, rohanó, suhanó
  • (növény): kúszó, terjeszkedő, szétágazó
  • eltűnő, elmúló, múló, tünékeny, illékony, röpke, futólagos, felületes
  • folyó, folyamatos
  • hátráló, menekülő, elinaló
  • sebes, gyors