felzúdul, fölzúdul szinonimái

ige
  • fellázad, felzendül (régies), zajdul (régies), tombol, zajong, méltatlankodik, felháborodik
  • kitör, feltámad, özönlik, árad

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ráírat

ige
  • ráruház, ráhagyományoz, nevére írat

felocsúdik, fölocsúd

ige
  • felébred, feleszmél, magához tér, eszméletre tér, felserken (régies), felkel, észbe kap, feleszénkedik (tájnyelvi), felgédeleg (tájnyelvi), kiocsúdik (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felzúdul, fölzúdul szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fellebbez, föllebbez

ige
  • folyamodik, rekurrál (régies), kérvényez, fordul (valakihez), apellál (régies), opponál (szaknyelvi), remonstrál (idegen), jogorvoslást kér

érdekesség

főnév
  • furcsaság, különlegesség, kuriózum, színfolt, kuriozitás, nevezetesség, attrakció, látnivaló, látványosság

elvon

ige
  • elhúz, félrehúz, félrevon
  • elvesz (valakitől)
  • megvon (vmit vkitől), leszoktat (valamiről)
  • (figyelmet): elterel, eltérít, elfordít
  • elvonatkoztat, absztrahál (idegen)

elfogadható

melléknév
  • megfelelő, alkalmazható, alkalmas, akceptálható, hihető
  • kielégítő, meglehetős, tűrhető, megjárós (tájnyelvi), maradhatós (tájnyelvi), elcsúszik, megjárja

félsziget

főnév
  • földnyelv

főnév

főnév
  • szubsztantívum (régies), nomen (szaknyelvi)

nővér

főnév
  • leánytestvér, nőtestvér, néne (tájnyelvi)
  • nővérke, ápolónő, betegápolónő, gondozónő, asszisztensnő
  • apáca, szerzetesnő, soror (régies)

direkt II.

határozószó
  • egyenesen, egyenest, közvetlenül, éppen, pontosan, pont (bizalmas)
  • szándékosan, szántszándékkal, készakarva, szántakarva (régies), célzottan, kifejezetten, kimondottan

dekoráció

főnév
  • dísz, díszítmény, díszítés, ékítmény, dekórum (régies)
  • kellék, díszlet
  • (régies): érdemrend, kitüntetés, rendjel, dekórum (régies)

aranyszőke

melléknév
  • aranyhajú

dugipénz

főnév
  • dugpénz, dugesz (bizalmas), dugasz (bizalmas)

fuvallat

főnév
  • szellő, fuvalom (régies), léghuzam, légfolyam, légáramlat

gyalog I.

határozószó
  • gyalogosan, gyalogszerrel (tájnyelvi), az apostolok lován (bizalmas), maga alkalmatosságán Sz: a banári kocsiján meg a kopárdi lovain; csak gyalog, mint Balog

izgalom

főnév
  • izgatottság, idegesség, nyugtalanság, zaklatottság, idegfeszültség, felindulás, excitáció (idegen)
  • izgulás (bizalmas), lámpaláz, szurkolás, szorongás, drukk (bizalmas), várakozás
  • gerjedelem, vágy

hiányjel

főnév
  • aposztróf (szaknyelvi)

fenekedik

ige
  • rosszat forral, bosszút forral, tör, acsarog, acsarkodik, áskálódik, agyarog (tájnyelvi), agyarkodik (tájnyelvi), dühöng, dühösködik, ellenségeskedik, gyűlölködik, feni a fogát, fenyegetőzik

feljogosít, följogos

ige
  • felhatalmaz, meghatalmaz, engedélyez, engedélyt ad, megenged, jogosít, autorizál (idegen), lehetővé tesz
  • megbíz, utasít, kinevez, kijelöl

fojtott

melléknév
  • fullasztó, fojtó, levegőtlen, fülledt, dohos, áporodott, szellőzetlen, páradús
  • (hang): rekedt, tompa, kongó, visszatartott, suttogó, visszafogott

helyőrség

főnév
  • védőrség (régies), garnizon (régies), garnizonőrség (régies)
  • laktanya, katonai állomáshely

fésű

főnév
  • tetűgereblye (tájnyelvi), tetűpuska (szleng), gereben (tájnyelvi)

erőátvitel

főnév
  • erőátadás, energiaátvitel

formális

melléknév
  • alaki, formai, forma szerinti, külsődleges, névleges, lényegtelen
  • megszabott, szabályos, előírásos, konvencionális
  • rideg, hideg, fagyos, hűvös, udvariaskodó, kimért
  • szertartásos
  • (régies): nyilvánvaló, valóságos, szemmel látható
  • félreérthetetlen

hevenyész

ige
  • (választékos): rögtönöz, improvizál, összeüt, összecsap, elsiet, összefércel, extemporál (idegen), gabalyít (tájnyelvi)