fekvés szinonimái

főnév
  • pihenés, heverés, alvás, feküvés (régies), feke (régies)
  • ágynyugalom (szaknyelvi)
  • betegség
  • helyzet, szituáció (szaknyelvi), elhelyezkedés, pozíció, környezet, situs (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

mond

ige
  • kifejez, közöl, kijelent, állít, szól, nyilatkozik, beszél, említ, kifejt, előhoz, felhoz (bizalmas), szpíkel (bizalmas), hadovál (szleng), pofázik (durva)
  • előad, szaval, énekel, regél, mesél, gajdol (pejoratív)
  • (vminek, vmilyennek): nevez, nyilvánít, vall, értékel, titulál
  • kifejez, tükröz, ábrázol, leír

hétköznapi

melléknév
  • mindennapi, mindennapos, köznapi
  • szokásos, megszokott, átlagos, közönséges, banális, egyszerű, szimpla, jellegtelen, szürke, fantáziátlan, prózai, unalmas, jelentéktelen
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fekvés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ezúton

határozószó
  • így, ilyen módon, ekképpen, ilyeténképpen (választékos)

előkap

ige
  • előhúz, előránt, elővesz
  • leszid, megszid, összeszid, elővesz (bizalmas), felelősségre von

ellenérv

főnév
  • visszavágás, riport, replika (régies), tromf (régies), ellenargumentum (régies), ellenvetés, cáfolat

ebédidő

főnév
  • ebédszünet, déli szünet, delelő (tájnyelvi)
  • dél, délidő

fecni

főnév
  • papírszelet, cédula, cetli
  • rongydarab, rongy

felújul, fölújul

ige
  • felelevenedik, feléled, feltámad
  • (választékos): megújhodik, megújul

mumpsz

főnév
  • (szaknyelvi): fültőmirigy-gyulladás, parotitis (szaknyelvi)

cser

főnév
  • cserfa, csertölgy
  • cserlé, cserzőlé, pác, páclé

csalfa

melléknév
  • hamis, hitegető, hűtlen, csapodár, csalárd, megbízhatatlan, állhatatlan, kikapós, csalfás (tájnyelvi), kecsegtető (tájnyelvi), csali (tájnyelvi)
  • csalóka, csalogató, hiú (ábránd, remény), megtévesztő, délibábos, illuzórikus, illuzórius (régies), csalékony, üres (képzelgés)

akképp, akképpen

határozószó
  • akként (választékos), olyképpen (régies), olyformán, oly módon, úgy

csoszog

ige
  • cammog, slattyog (bizalmas), botorkál, botladozik, húzza a lábát, vánszorog, totyog, bandukol, taslog (tájnyelvi), csötönöz (tájnyelvi), koszorog (tájnyelvi), csosztat (tájnyelvi), csoszrog (tájnyelvi), csöszög (tájnyelvi), sifitel (tájnyelvi), krasnyog (tájnyelvi), csetlik-botlik

fénytörés

főnév
  • sugártörés, refrakció (szaknyelvi)

frocliz

ige
  • bosszant, piszkál, ugrat, húz (bizalmas), heccel, cukkol, cikiz (szleng), zrikál (szleng), szekál (bizalmas), szekíroz

hűsít

ige
  • hűt, lehűt, hűvösít (régies), frissít, üdít, legyez, legyezget

halott I.

melléknév
  • holt, élettelen (választékos), néhai (választékos), elhunyt, meghalt, elköltözött, döglött (durva) Sz: el van intézve (szleng), kész van (szleng), alulról szagolja az ibolyát, jégre van téve (szleng)
  • sivár, kihalt, puszta, néptelen

felajánl, fölajánl

ige
  • felkínál, nyújt, ad, szán, szentel, áldoz, offerál (régies), dedikál (régies), spendíroz (bizalmas)
  • áldozatot mutat be

explozíva

főnév
  • (szaknyelvi): zárhang (szaknyelvi)

feloldódik, föloldód

ige
  • elolvad, felolvad
  • fölenged, megenyhül, kinyílik, felszabadul, megnyugszik, megkönnyebbül, lazít, kikapcsolódik
  • (feszültség): kiegyenlítődik, elsimul, elhárul, levezetődik

hajtás3

főnév
  • ág, kiágazás, szár (tájnyelvi), kacs (tájnyelvi), rügy, sarj, vessző, csíra, csemete, dugvány, palánta, sarjú (tájnyelvi)
  • fejlemény, kimenetel

félénk

melléknév
  • ijedős, félős, gyáva, nyúlszívű, asszonyszívű (régies), majrés (szleng), beszari (durva), nyuszi (bizalmas), pelenkavitéz (pejoratív), betoji (szleng), cseszke (tájnyelvi), félékeny (tájnyelvi), illikes (tájnyelvi), ijeszke (tájnyelvi)
  • meghunyászkodó, pipogya
  • félszeg, szégyenlős, szemérmes, bátortalan
  • mamlasz, gyámoltalan, visszahúzódó, tartózkodó, elfogódott, megilletődött, kishitű, tétova

előugrik

ige
  • előpattan
  • kipattan, kiugrik
  • előreugrik, előrenyúlik

felsőfok, fölsőfok

főnév
  • végletesség, szertelenség, szélsőség, túlzás, szuperlatívusz (idegen), elatívusz (idegen)

hallomás

főnév
  • értesülés, hír, kósza hír, tudomás, információ, mendemonda, pletyka, szóbeszéd