honorárium szinonimái

főnév
  • tiszteletdíj, szerzői díj, díjazás, ellenszolgáltatás, jutalom, fellépti díj, gázsi (bizalmas)
  • fizetés, fizetség, járandóság, illetmény, javadalmazás, munkabér, munkadíj, kereset

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tündöklik, tündököl

ige
  • ragyog, sugárzik, fénylik, világít, csillog, csillámlik, tündörög (tájnyelvi)
  • kiemelkedik, kitűnik, kimagaslik, kiválik, brillíroz

meghitt

melléknév
  • igaz, hű, hűséges, őszinte, odaadó, közeli, közelálló, szoros, ragaszkodó, szívbéli (bizalmas), avatott (régies)
  • bizalmas, bensőséges, benső (régies), szívélyes, szívből jövő, baráti, közvetlen, mély, személyes, intim, intimus (régies), biztos (régies), kordiális (régies)
  • otthonos, barátságos, családias, kényelmes, kedélyes, meleg, kellemes, vonzó, lakályos, familiáris, idillikus, idilli, derűs, felhőtlen
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a honorárium szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hétrét

határozószó
  • földig, mélyen

gyertyatartó

főnév
  • kandeláber, girandole (idegen)
  • menóra

grácia

főnév
  • báj, bájosság, kecsesség, kecs
  • kegyelem, kegy, megbocsátás, irgalom
  • jóindulat, kedvesség
  • hála, köszönet

fogadalom

főnév
  • ígéret, fogadás, eskü, adott szó, becsületszó, ígérgetés, kötés (tájnyelvi), egyezség (tájnyelvi), szerződés (tájnyelvi)

hívás

főnév
  • szólítás, hívogatás, nevezés, invitálás (idegen), citálás, idézés
  • hívó szó, üzenet
  • felhívás
  • hívójel, aktiválás (szaknyelvi), telefonbeszélgetés, telefoncsengetés, tárcsázás, távválasztás (szaknyelvi)
  • szózat, segélykérés, megidézés, felszólítás, fohászkodás (múzsákhoz), invokáció (szaknyelvi), evokáció (idegen)
  • előhívás (fényképé)

indokol

ige
  • megokol, megalapoz, magyarázatot ad, magyaráz, kifejt, értelmez, kellő megvilágításba helyez, alátámaszt, kimutat, bebizonyít, fényt derít (valamire), észrevételt fűz (valamihez)

relikvia

főnév
  • ereklye, emléktárgy, emlék

fejvadász

főnév
  • embervadász, bérgyilkos

fanatikus

melléknév
  • megszállott, fanatizált, rajongó, vakbuzgó, elvakult, mániákus, bigott
  • elszánt, vakmerő, szenvedélyes, féktelen, szertelen, szélsőséges, zabolátlan, vad

cserkész2

főnév
  • (régies): erdőőr, nyomkereső, kutató, cirkáló
  • kiscserkész

felharsan, fölharsan

ige
  • felhangzik, felcsendül, felzendül, felzúg, felmorajlik, kitör, kirobban, megszólal

irányelv

főnév
  • alapelv, szempont, útmutatás, iránymutatás, irányvonal, direktíva (idegen), normatíva, életelv, vezérelv, vezérfonal, vezéreszme, maxima (idegen), zsinórmérték, előírás, célkitűzés

kábulat

főnév
  • kábultság, bódulat, bódultság, érzéketlenség, tompaság, szédülés, sopor (szaknyelvi), mákonyálom (régies), letargia, álomkór
  • ájultság, aléltság, eszméletlenség, önkívület, narkózis

középpont

főnév
  • központ, centrum, székhely, mag
  • gyújtópont (szaknyelvi), fókusz (szaknyelvi)
  • sejtmag (szaknyelvi)
  • lényeg, magva (valaminek)

kimagyarázkodik

ige
  • magyarázkodik, bizonygat, kimosakszik, tisztázza magát, mentegetőzik, mentegetődzik, védekezik

horda

főnév
  • banda, csapat, galeri, csőcselék, söpredék, falka, tömeg, csődület
  • sereg, had

hentereg

ige
  • hempereg, hempergőzik, forgolódik, hánykolódik, fetreng, hencsereg (tájnyelvi), henereg (tájnyelvi), perengél (tájnyelvi)
  • heverészik, henyél, lustálkodik, fetreng, tunyálkodik (régies), döglődik (pejoratív)
  • (bizalmas): szeretkezik, szerelmeskedik, bujálkodik, cicázik

ifjúkor

főnév
  • ifjúság, fiatalság, fiatalkor, legénykor, leánykor, serdülőkor, kamaszkor, pubertás (szaknyelvi), gyerekkor, gyermekkor

kiiszik

ige
  • kihörpint, felhörpint, kihúz, kiszív, kiürít, felhajt, megiszik, kiszürcsöl, kiszörpöl, kiiszél (tájnyelvi)

hömpölyög

ige
  • folyik, özönlik, árad, zúdul, patakzik, dől
  • (füst): gomolyog, tolul
  • (tömeg): tódul, nyomul, áramlik, ömlik
  • (régies): hengereg, hömpörög (tájnyelvi)

győztes I.

melléknév
  • diadalmas, nyertes, nyerő, győzelmes, győzedelmes (régies)

illemhely

főnév
  • vécé, WC, toalett, mosdó, félreeső hely, árnyékszék (régies), klozet (bizalmas), reterát (régies), budi (szleng), szükséghely (tájnyelvi)

kilengés

főnév
  • kitérés, elmozdulás, kibillenés, elhajlás, elongáció (idegen)
  • ingás, hintázás, himbálózás
  • eltérés, deviáció (szaknyelvi)
  • kimaradás, mulatozás, dorbézolás
  • rendzavarás, rendbontás, zavargás
  • túlkapás, önkényeskedés, kihágás, excesszus (idegen)