eszmél szinonimái
ige
- ébred, magához tér, ocsúdik, föleszmél, eszére tér, észhez tér, eszénkedik (tájnyelvi)
- (valamire): ráeszmél, ráébred, rájön, rádöbben
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
fehér I.
melléknév, főnév
- hófehér, hószín, tejfehér, tejszínű, alabástromfehér (választékos), alabástrom (választékos), liliomfehér (választékos), galambfehér, habfehér, hattyúfehér, patyolatfehér, patyolat (választékos), krétafehér, sápadt, viaszfehér, ezüstszínű, falfehér, halvány, halovány (választékos), fakó, fejér (régies), gyenge (tájnyelvi)
- ősz, galambősz, havas (választékos), deres, ezüstfehér, ezüst, ezüstös
- színtelen, sima, egyszerű
- üres, kitöltetlen
- tiszta, hamvas, ártatlan, szeplőtelen, makulátlan, romlatlan, bűntelen, szűzies, jámbor (régies)
felébred, fölébred
ige
- feleszmél, felocsúdik, felserken (régies), észre tér, magához tér, felriad, felijed, felretten, felrezzen, felérez (tájnyelvi), felneszel, felrázódik, életre kel
- feléled
- felkel, kinyitja a szemét, kinyitja a csipáját
- észbe kap, kapcsol, rájön (valamire)
- feltámad, fellobban, fellángol, felizzik, felgerjed
eper
főnév
- földieper, szamóca, szeder (tájnyelvi)
- faeper, fái eper, fái szeder, eperfa, selyemeper, selyemeperfa
értelem
főnév
- tudat, ész, elme (választékos), szellem, felfogóképesség, felfogás, fej, agy, ráció, intelligencia, intellektus (idegen), spiritusz (bizalmas), gógyi (szleng), eszmélet (tájnyelvi), észtehetség (tájnyelvi)
- összefüggés, lényeg, tartalom, jelentőség, ésszerűség, okszerűség, rezon (idegen)
- jelentés, tartalom, jelentéstartalom
felejt
ige
- feled (választékos), megfeledkezik (valamiről, valakiről), nem tartja észben, nem jut eszébe, kimegy az eszéből(választékos)
- otthagy, hagy, elhagy
mérsékel
ige
- csillapít, enyhít, csökkent, tompít, halkít
- moderál (bizalmas), visszafog, visszatartóztat, kisebbít, temperál (idegen), visszavesz, türtőztet, megnyugtat, csitít, csöndesít, redukál, elfojt, fékez, korlátoz, szabályoz, megszorít, apaszt, leszállít, leenged, leértékel, levisz, olt, elhomályosít, gyengít, letör, lefokoz, megzaboláz, visszaszorít, csorbít
cáfol
ige
- megcáfol, megdönt, kétségbe von, elutasít, tagad, ellentmond (valaminek), visszaver (érvet), halomra dönt, elvitat, dementál (idegen, régies), refutál (régies), meghazudtol
cula
főnév
- (tájnyelvi): poggyász, cókmók, cucc (bizalmas), genyegunya (tájnyelvi), hóbelevanc (bizalmas), cumó (szleng), coki (szleng)
- (tájnyelvi): lotyó (durva), ringyó (durva), szajha, kurva, prostituált, utcanő, rima (tájnyelvi)
- (tájnyelvi): ruha, gönc (pejoratív)
- szennyes
- (tájnyelvi): gazember, gazfickó
felhorzsol, fölhorzs
ige
- felsért, felsebez, feltör, felcsiszol, megkarcol, feldörgöl, felsúrol, összekaristol, megsért
fiatalember
főnév
- ifjú, ifjonc, fiú, legény, siheder, suhanc, gyerekember, fiatalúr, fickó, fickólegény (tájnyelvi), finak (tájnyelvi)
himnusz
főnév
- ünnepi dal, magasztalás, dicsének, óda, örömének, istenáldás (tájnyelvi)
- (bizalmas): dicshimnusz
gyerekeskedik
ige
- bolondozik, idétlenkedik, haszontalankodik, szeleburdiskodik, komolytalankodik, éretlenkedik
energia
főnév
- erő, hatóerő, erőforrás, erőtartalék
- teljesítmény
- munka, erőkifejtés, erőfeszítés
- tetterő, agilitás (idegen), életerő, akaraterő, hathatósság, frissesség, lendület, élénkség, vitalitás (választékos), dinamizmus (idegen), buzgóság, hevesség, lelkesedés, határozottság, hév, tűz, temperamentum, svung (bizalmas), elevenség, kakaó (szleng), spiritusz (bizalmas)
- (szleng): kábítószer
gyakorlott
melléknév
- tapasztalt, jártas, járatos, verzátus (régies), ügyes, képzett, szakavatott, tanult, betanított, szakképzett, képesített, hozzáértő, szakszerű, profi, professzionális
- gépies, rutinos, begyakorolt, kipróbált
elhatároz
ige
- eldönt, elszánja magát, elgondol, eltökél (választékos), megfogad, feltesz, fejébe vesz (valamit), ráadja a fejét (valamire), szándékozik (tájnyelvi), rezolvál (régies)
- elrendel, megparancsol, parancsba ad, előír, kijelöl, megszab
gyenge, gyönge I.
melléknév
- erőtlen, elesett, legyengült, leromlott, energiátlan, bágyadt, fáradt, pilledt
- vézna, nyápic, csenevész, törékeny, beteges, fejletlen, nyamvadt, nyiszlett (bizalmas), venyige (szleng), hadibéna (szleng), halnivaló (tájnyelvi), nyüszüge (tájnyelvi)
- munkaképtelen, hasznavehetetlen Sz: a szél is elfújja; alig áll a lábán; elfújja, mint aszott szénát a szél; erős, mint a kócmadzag; erős, mint aki csutkán telelt; erős, mint a sörecet; erős, mint az oláh ecet, két liter egy főzet; erőtlen, mint a bőréből kivetkezett kígyó; erőtlen, mint a tót kaszás; gyenge lábon áll; gyenge, mint a puliszka; gyenge, mint a bőrehagyott kígyó; gyenge, mint a pókháló; gyenge, mint a harmat; gyenge, mint az őszi légy; hálni jár belé a lélek; jó húsban van, fél kézzel eszi a nápolyit; majd elfújja a szél; olyan erőtlen, még a lehelet is árt neki; olyan, mint a váltott gyerek; olyan, mint az árnyékon nőtt bodza; rossz bőrben van; szédeleg, mint az őszi légy
- korai, fiatal, zsenge, tejes
- puha, lágy, finom
- erélytelen, puhány, elpuhult, határozatlan, gyengekezű, tehetetlen, gyámoltalan, pipogya
- befolyásolható, ingatag, bizonytalan, habozó
- gyatra, silány, elégtelen, vacak, jelentéktelen, csekély, gyér, szerény
- hatástalan, ügyetlen
- (szél): enyhe, mérsékelt
- (ebéd): könnyű, sovány, tartalmatlan, híg
- (hang): halk, suttogó, fályolos, fakó, erőtlen