eszmél szinonimái

ige
  • ébred, magához tér, ocsúdik, föleszmél, eszére tér, észhez tér, eszénkedik (tájnyelvi)
  • (valamire): ráeszmél, ráébred, rájön, rádöbben

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

helytelenkedik

ige
  • illetlenkedik, rosszalkodik, rendetlenkedik, csintalankodik, pajkoskodik, huncutkodik, pajzánkodik, csesznyélkedik (tájnyelvi), gugolykodik (tájnyelvi), hancoz (tájnyelvi), cirézik (tájnyelvi), ondokol (tájnyelvi)

utószó

főnév
  • epilógus, utóhang, zárszó, zárószó, záradék, végszó, peroráció (régies)
  • utóirat
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a eszmél szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

eper

főnév
  • földieper, szamóca, szeder (tájnyelvi)
  • faeper, fái eper, fái szeder, eperfa, selyemeper, selyemeperfa

elfektet

ige
  • (iratot): félretesz, elodáz, halogat

elbizonytalanodik

ige
  • tétovázik, elkételkedik (tájnyelvi), meginog, megtántorodik, haboz, hezitál

délszaki

melléknév
  • forró égövi, trópusi, tropikus (szaknyelvi), egyenlítői

értelem

főnév
  • tudat, ész, elme (választékos), szellem, felfogóképesség, felfogás, fej, agy, ráció, intelligencia, intellektus (idegen), spiritusz (bizalmas), gógyi (szleng), eszmélet (tájnyelvi), észtehetség (tájnyelvi)
  • összefüggés, lényeg, tartalom, jelentőség, ésszerűség, okszerűség, rezon (idegen)
  • jelentés, tartalom, jelentéstartalom

felejt

ige
  • feled (választékos), megfeledkezik (valamiről, valakiről), nem tartja észben, nem jut eszébe, kimegy az eszéből(választékos)
  • otthagy, hagy, elhagy

mérsékel

ige
  • csillapít, enyhít, csökkent, tompít, halkít
  • moderál (bizalmas), visszafog, visszatartóztat, kisebbít, temperál (idegen), visszavesz, türtőztet, megnyugtat, csitít, csöndesít, redukál, elfojt, fékez, korlátoz, szabályoz, megszorít, apaszt, leszállít, leenged, leértékel, levisz, olt, elhomályosít, gyengít, letör, lefokoz, megzaboláz, visszaszorít, csorbít

cáfol

ige
  • megcáfol, megdönt, kétségbe von, elutasít, tagad, ellentmond (valaminek), visszaver (érvet), halomra dönt, elvitat, dementál (idegen, régies), refutál (régies), meghazudtol

budapesti

melléknév
  • pesti (bizalmas), fővárosi, székesfővárosi (szaknyelvi)

cula

főnév
  • (tájnyelvi): poggyász, cókmók, cucc (bizalmas), genyegunya (tájnyelvi), hóbelevanc (bizalmas), cumó (szleng), coki (szleng)
  • (tájnyelvi): lotyó (durva), ringyó (durva), szajha, kurva, prostituált, utcanő, rima (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): ruha, gönc (pejoratív)
  • szennyes
  • (tájnyelvi): gazember, gazfickó

felhorzsol, fölhorzs

ige
  • felsért, felsebez, feltör, felcsiszol, megkarcol, feldörgöl, felsúrol, összekaristol, megsért

fiatalember

főnév
  • ifjú, ifjonc, fiú, legény, siheder, suhanc, gyerekember, fiatalúr, fickó, fickólegény (tájnyelvi), finak (tájnyelvi)

himnusz

főnév
  • ünnepi dal, magasztalás, dicsének, óda, örömének, istenáldás (tájnyelvi)
  • (bizalmas): dicshimnusz

gyerekeskedik

ige
  • bolondozik, idétlenkedik, haszontalankodik, szeleburdiskodik, komolytalankodik, éretlenkedik

eszpresszó

főnév
  • kávéház, presszó, bár, kávézó, koktélbár

energia

főnév
  • erő, hatóerő, erőforrás, erőtartalék
  • teljesítmény
  • munka, erőkifejtés, erőfeszítés
  • tetterő, agilitás (idegen), életerő, akaraterő, hathatósság, frissesség, lendület, élénkség, vitalitás (választékos), dinamizmus (idegen), buzgóság, hevesség, lelkesedés, határozottság, hév, tűz, temperamentum, svung (bizalmas), elevenség, kakaó (szleng), spiritusz (bizalmas)
  • (szleng): kábítószer

fedőlap

főnév
  • fedél, borító, kötés, tábla
  • előlap, címlap

gyakorlott

melléknév
  • tapasztalt, jártas, járatos, verzátus (régies), ügyes, képzett, szakavatott, tanult, betanított, szakképzett, képesített, hozzáértő, szakszerű, profi, professzionális
  • gépies, rutinos, begyakorolt, kipróbált

extrovertált

melléknév
  • nyílt, nyitott, nyíltszívű, barátságos, társasági

elhatároz

ige
  • eldönt, elszánja magát, elgondol, eltökél (választékos), megfogad, feltesz, fejébe vesz (valamit), ráadja a fejét (valamire), szándékozik (tájnyelvi), rezolvál (régies)
  • elrendel, megparancsol, parancsba ad, előír, kijelöl, megszab

fel, föl

határozószó
  • felfelé, magasra, magasba, ég felé, felfele (tájnyelvi)

gyenge, gyönge I.

melléknév
  • erőtlen, elesett, legyengült, leromlott, energiátlan, bágyadt, fáradt, pilledt
  • vézna, nyápic, csenevész, törékeny, beteges, fejletlen, nyamvadt, nyiszlett (bizalmas), venyige (szleng), hadibéna (szleng), halnivaló (tájnyelvi), nyüszüge (tájnyelvi)
  • munkaképtelen, hasznavehetetlen Sz: a szél is elfújja; alig áll a lábán; elfújja, mint aszott szénát a szél; erős, mint a kócmadzag; erős, mint aki csutkán telelt; erős, mint a sörecet; erős, mint az oláh ecet, két liter egy főzet; erőtlen, mint a bőréből kivetkezett kígyó; erőtlen, mint a tót kaszás; gyenge lábon áll; gyenge, mint a puliszka; gyenge, mint a bőrehagyott kígyó; gyenge, mint a pókháló; gyenge, mint a harmat; gyenge, mint az őszi légy; hálni jár belé a lélek; jó húsban van, fél kézzel eszi a nápolyit; majd elfújja a szél; olyan erőtlen, még a lehelet is árt neki; olyan, mint a váltott gyerek; olyan, mint az árnyékon nőtt bodza; rossz bőrben van; szédeleg, mint az őszi légy
  • korai, fiatal, zsenge, tejes
  • puha, lágy, finom
  • erélytelen, puhány, elpuhult, határozatlan, gyengekezű, tehetetlen, gyámoltalan, pipogya
  • befolyásolható, ingatag, bizonytalan, habozó
  • gyatra, silány, elégtelen, vacak, jelentéktelen, csekély, gyér, szerény
  • hatástalan, ügyetlen
  • (szél): enyhe, mérsékelt
  • (ebéd): könnyű, sovány, tartalmatlan, híg
  • (hang): halk, suttogó, fályolos, fakó, erőtlen