eszpresszó szinonimái

főnév
  • kávéház, presszó, bár, kávézó, koktélbár

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

nyomul

ige
  • halad, hatol, ér, megy, jut
  • érvényesül
  • ömlik, özönlik, tódul, hömpölyög
  • tolakodik, toszul (tájnyelvi), tolakszik, tülekedik, nyomakszik, préselődik, könyököl
  • (szleng): küzd, hajt, törtet (pejoratív)
  • tért hódít, divatossá válik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a eszpresszó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

építész

főnév
  • építőmester, építésvezető
  • építészmérnök, architektus (idegen), építőmérnök, építőművész, műépítész

elfoglalt

melléknév
  • foglalkoztatott, aktív, tevékeny, dolgozó, be van táblázva Sz: ezer a dolga, meg kettő; annyi a dolga, hogy azt se tudja, ki lábára hágjon; meghalni sem ér rá
  • bevett, meghódított, megszállt, leigázott
  • betöltött

elbotlik

ige
  • megbotlik, elesik, eldől, felbukik
  • megtéved, hibázik, vét

demokráciaellenes

melléknév
  • antidemokratikus (idegen), zsarnok
  • jogtipró

értesítő

főnév
  • értesítő könyv, ellenőrző könyv, bizonyítvány, évkönyv (régies)
  • értesítés, közlöny, értesítvény, avizó (idegen)

felelős I.

melléknév
  • kezeskedő, jótálló
  • felelősségteljes, fontos
  • bűnös

mértékletes, mértékt

melléknév
  • mértékletes, fegyelmezett, józan, higgadt, megfontolt, tartózkodó, egyszerű, önmegtartóztató, mérsékelt, szolid
  • igénytelen, szerény, aszketikus (idegen), puritán
  • közepes, középszerű

cech

főnév
  • (bizalmas): számla

bugyog

ige
  • bugyborékol, csörgedezik
  • buzog, zubog, forr, fő, lobog, pezseg, gyöngyözik, fortyog, habzik

csábos

melléknév
  • csábító, csalogató, édesgető, hívogató, megnyerő, igéző, kecsegtető, vonzó, elragadó, kísértő, kívánatos, démoni (választékos), csába (régies), szexi (bizalmas)
  • étvágygerjesztő, ínycsiklandozó

felibe-harmadába

határozószó
  • elnagyoltan, nagyjában, felületesen, félbe-szerbe (tájnyelvi), átabotában (tájnyelvi)

fifika

főnév
  • furfang, fortély, ravaszság

hintőpor

főnév
  • púder, por, talkum

gyermekes

melléknév
  • családos
  • éretlen, infantilis, gyerekes, gyermeki, kiforratlan, naiv, butuska, együgyű, bibasz (régies)

ésszerűsítés

főnév
  • racionalizálás, megreformálás, reform, célszerűsítés, átszervezés, változtatás, újítás

engedélyez

ige
  • engedélyt ad, megenged, feljogosít, hozzájárul, beleegyezik, engedményez, koncesszionál (idegen), felhatalmaz, meghatalmaz, helybenhagy, szentesít, igent mond, rábólint, megszavaz, jóváhagy, megad, elismer, kiutal, nyújt, folyósít, koncedál (szaknyelvi), elfogad

fegyveres I.

melléknév
  • felfegyverzett, katonai

gyaloghintó

főnév
  • hordszék, vivőszék, baráthintó, saroglya, lektika (régies), palankin (idegen), riksa (idegen), kólya (tájnyelvi)

ezentúl

határozószó
  • ezután, ezek után, a jövőben, a jövőre nézve, mostantól fogva, mostantól kezdve, a továbbiakban

elhibázott

melléknév
  • hibás, helytelen, téves, elrontott, eltévesztett, elvétett (választékos), elpuskázott (bizalmas), eltolt (bizalmas), félresikerült, elfuserált (bizalmas), ellőtt (bizalmas), elszúrt (bizalmas), sikertelen, rossz

felakaszt, fölakaszt

ige
  • felfüggeszt, fellógat, biggyeszt, bigyerít (régies), eltesz, felrak
  • feltűz
  • felköt, kivégez Sz: a vármegye temette el; a pénteki kolbász megakad a torkán; csak el nem kerülheti a szálfát; ég és föld között lakik; egy poltúrán vették nyakravalóját; elszalad a nyúl a lába alatt; eltemetik szemfedél nélkül; felemelik a polcra; felfűzik, mint a kopót; felhágott a lépcsőn, de le nem jöhetett; felkötik a búfelejtőre; felmagasztalják az ég felé; felviszik a fellegvárba; főbíró prédikál a temetésén; fogasra akad; hóhér falatja lett; hosszabb lett, mint azelőtt volt; hosszú betűt csinálnak belőle; hurokra akad a torka; kiteszik a szellőre; kivitték száradni az akasztófára; kivitték, de a fán felejtették; lajtorján megy a sírba; létrán megy a másvilágra; más köti fel neki a nyakravalót; megette a hóhér; megfúlt a hóhér madzagján; megterhelte a fát; nem éri a lába a földet; olyan magasra emelik, hogy el sem érhetni; összeadja a hóhér a köteles lányával; ország-világ láttára felmagasztalják; szél hányogatja a cserfán; szél fújja a talpát; vezetni kell a sírba

gyeplabda

főnév
  • gyephoki, hoki