estély szinonimái

főnév
  • összejövetel, bankett, rendezvény, fogadás, szoáré (idegen), est, bál, táncmulatság, díszvacsora

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

értekezés

főnév
  • disszertáció, dolgozat, tanulmány, esszé, trakta (régies), traktátus (régies), monográfia (idegen)
  • (régies): megbeszélés, tanácskozás, tárgyalás, eszmecsere, értekezlet, konferencia

bénulás

főnév
  • paralízis (szaknyelvi), paraplegia (szaknyelvi), parézis (szaknyelvi), bénultság, tehetetlenség, mozgásképtelenség, mozgássérülés, mozgáskorlátozottság
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a estély szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

engesztelhetetlen

melléknév
  • kiengesztelhetetlen, kérlelhetetlen, hajthatatlan, merev, kőszívű, hajlíthatatlan, bosszúvágyó, bosszúszomjas, gyűlölködő, ellenséges, antagonisztikus, halálos, esküdt (ellenség), kibékíthetetlen, megbékíthetetlen
  • csillapíthatatlan, vad, ádáz, könyörtelen, kíméletlen, kegyetlen, bősz, ordas (választékos), szilaj, fékezhetetlen

élettartam

főnév
  • élethossz, életidő (régies)
  • fennállás, létezés

elavul

ige
  • beporosodik, elkopik, kimegy a divatból, elrégiesedik

dekkol

ige
  • (szleng): rejtőzik, rejtőzködik, lapul, megbújik, bújkál, meghúzza magát, sunyít, kushad (bizalmas)
  • (szleng): áll, várakozik, szobrozik (szleng)

erőszak

főnév
  • kényszer, kényszerítés, kény (régies), erőhatalom (régies), agresszió, erőszakolás, erőszakoskodás, erőszakosság, agresszivitás, violencia (idegen), ököljog, hatalmaskodás, basáskodás, törvénytiprás, jogtiprás
  • terrorcselekmény, robbantás, robbantgatás
  • nemi erőszak, megerőszakolás, liliomtiprás, megbecstelenítés, meggyalázás, megrontás
  • terror, rémuralom, zsarnokság, önkény, önkényuralom

felderül, földerül

ige
  • felvidul, megvigasztalódik, felélénkül, megvidámodik
  • (vminek az ideje): felvirrad, elérkezik
  • felhőtlenné válik, kivilágosodik, kiderül, kitisztul, kifényesedik

mérgezett

melléknév
  • mérges, mérgező, toxikus (szaknyelvi), fertőzött, ártalmas, káros, veszedelmes, halálos, maszlagos (tájnyelvi), mételyező (tájnyelvi)

büntetődobás

főnév
  • (vízilabdában): büntető, négyméteres, négyes
  • (kézi- és kosárlabdában): büntető, hétméteres, hetes

bronz

főnév
  • barnaréz (régies)
  • bronzérem

condra

főnév
  • cafat, rongy
  • kurva (durva), lotyó (durva), riha (választékos), könnyű nőcske (pejoratív), prostituált, ribanc (durva), utcalány, ringyó (durva), rima (tájnyelvi), riherongy (tájnyelvi), cemende (tájnyelvi), cafka (durva), sandra (tájnyelvi)

felhalmozódás, fölha

főnév
  • felgyülemlés, sokasodás, lerakódás, összetorlódás, megszaporodás, felszaporodás, tömörülés, összeállás, összehordás, akkumuláció (idegen), konglomeráció (idegen), tezaurálás (szaknyelvi)

feszélyez

ige
  • zavar, zavarba ejt, zseníroz (bizalmas), zsenál, alterál (választékos), terhére van, bosszant, ártogat (tájnyelvi)

hiedelem

főnév
  • babona, tévhit, feltételezés, képzelődés
  • hit, vallás
  • bizalom, bizodalom (választékos)
  • (régies): meggyőződés, vélemény

gyávaság

főnév
  • félénkség, nyúlszívűség, bátortalanság, pipogyaság, mamlaszság, poltronság (idegen), riadalom, ijedtség, ijedelem, ijedősség, beszariság (durva), majrézás (szleng), remaj (szleng), pulyaság (tájnyelvi)

eszencia

főnév
  • párlat, kivonat, extraktum (régies), sűrítmény, aroma

emlékezet

főnév
  • emlékezőtehetség, emlékezőképesség, memória (idegen), emlékező (régies)
  • emlék, emlékkép

februári

melléknév
  • februáriusi (régies), télutói (választékos), böjtelői (régies)

gurít

ige
  • görget, gördít, hengerít, henterget, hengerget, gurgat (tájnyelvi), hemperít (tájnyelvi)
  • (szleng): hazudik, füllent, tódít, etet (szleng), hamukál (szleng), hantál (szleng), hantázik (szleng), linkel (szleng), lódít
  • (szleng): udvarol

évszázad

főnév
  • század, saeculum (idegen), századév (régies)

elhallgattat

ige
  • elcsendesít, lecsendesít, elcsitít
  • csendre int, leint, beléfojtja a szót, elnémít, letorkol, lehurrog, letromfol (bizalmas), torkára forrasztja a szót, befogja a pofáját (szleng, durva), betömi a száját Sz: a szájára ül vkinek; lakatot vet a szájára; nyakába kanyarítja a szót; megállítja vkinek a malmát; befalatja vele a szót
  • (szleng): megöl, eltesz láb alól, kinyír (szleng)

fekete I.

melléknév
  • koromfekete, koromsötét, kormos, éjfekete, mélyfekete, hollófekete, hollószínű, ébenfekete, ébenszínű, szénfekete, szurokfekete, éjsötét, sötét, sötétfekete, bogárszínű, bogárfekete (tájnyelvi), hirtelenbarna (tájnyelvi), hollószőke (tájnyelvi, tréfás) Sz: akár a bogár
  • szennyes, piszkos, mocskos, szurtos
  • sötét, bűnös, gonosz, aljas
  • titkos, tiltott, illegális
  • komor, zord, nyomasztó, sötét, gyászos, borús, baljóslatú
  • morbid (humor)

gyarmatosít

ige
  • kolonizál (szaknyelvi), meghódít, leigáz, elfoglal