egyel szinonimái

ige
  • ritkít, gyérít
  • (tájnyelvi): ver, megver

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kevesebb

számnév
  • csekélyebb, kisebb számú, apróbb, kisszámú

cájgli

főnév
  • bicikli, bicó, bringa, bicaj
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a egyel szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dombtető

főnév
  • orom, dörc (tájnyelvi)

cipel

ige
  • visz, hoz, hord, hordoz, hurcol, húz, von, vontat, vonszol, szállít, továbbít, hátal (régies), cipekedik, cepekedik (tájnyelvi), trógerol (szleng), cígöl (szleng), keccsel (szleng), púpra vesz (szleng), cohál (tájnyelvi), hercehurcál (tájnyelvi)

bűncselekmény

főnév
  • bűn, bűntett, bűntény, bűnügy, vétség, törvényszegés, törvénysértés, törvénytelenség, jogsértés, deliktum (régies), vétek, móka (szleng), stikli (bizalmas), buli (bizalmas), balhé (szleng), balitács (szleng), bűnvádi (szleng)

beruház

ige
  • befektet, fejleszt, invesztál, ráfordít, rááldoz, belekölt

dzsungel

főnév
  • őserdő, esőerdő, rengeteg
  • zűrzavar, kuszaság, összevisszaság, tömkeleg, dzsumbuj (bizalmas)

elhallgattat

ige
  • elcsendesít, lecsendesít, elcsitít
  • csendre int, leint, beléfojtja a szót, elnémít, letorkol, lehurrog, letromfol (bizalmas), torkára forrasztja a szót, befogja a pofáját (szleng, durva), betömi a száját Sz: a szájára ül vkinek; lakatot vet a szájára; nyakába kanyarítja a szót; megállítja vkinek a malmát; befalatja vele a szót
  • (szleng): megöl, eltesz láb alól, kinyír (szleng)

létesít

ige
  • alapít, szervez, összehoz (bizalmas), létrehoz, létrehív, életre hív, teremt, megteremt, kreál, instituál (régies)
  • felállít
  • nyit

átrak

ige
  • áttesz, áthelyez, átpakol, átrendez, áttelepít

asztalitenisz

főnév
  • pingpong

balog

melléknév
  • balkezes, balos, balogsuta (tájnyelvi)
  • ügyetlen, suta, kétbalkezes
  • félszeg

elkerül

ige
  • kitér, kikerül, bújik, bujkál, elmellőz (régies)
  • kivéd, megelőz, elhárít, kibújik (valami alól), megúszik (bizalmas)
  • megakadályoz, meggátol
  • eljut, elmegy, elérkezik, elvetődik
  • elsodródik, elszármazik

eltekint

ige
  • mellőz, figyelmen kívül hagy, fütyül (valamire, valakire), oda se bagózik (valamire) (szleng)
  • lemond (valamiről), eláll (valamitől), renunciál (régies)(valamihez)

fundamentum

főnév
  • alap, alapzat, talap (régies), talapzat, lábazat, alapkő, talpkő, támasz, megalapozás

felemelkedés, föleme

főnév
  • felszállás
  • fellendülés, felívelés
  • gyarapodás, meggazdagodás, előrejutás, előmenetel
  • felmagasztosulás

egyenget

ige
  • simít, lapít, döngöl, gyalul, lecsiszol, egyenesít, hengerel, boronál, sulykol, dömöcköl (tájnyelvi), sikárol (tájnyelvi), csömöszöl (tájnyelvi), bárdol (régies), egyel (régies), planíroz (régies), egalíroz (régies), nivellál (idegen)
  • elősegít, előmozdít

dobolás

főnév
  • dobverés
  • dobszó, dobpergés

elégedetlen

melléknév
  • kielégületlen, elégületlen (régies), békétlen, zúgolódó, elégedetlenkedő, lázongó, lázadozó, háborgó, viszálykodó, zsémbes, mogorva, zsörtölődő, nyűgös, nyugtalan, frusztrált (választékos) Sz: ha leül is, jaj, ha felkel is, jaj; a szar is ízetlen neki; a jó szag is büdös neki; nem elég kerek neki a világ

felakaszt, fölakaszt

ige
  • felfüggeszt, fellógat, biggyeszt, bigyerít (régies), eltesz, felrak
  • feltűz
  • felköt, kivégez Sz: a vármegye temette el; a pénteki kolbász megakad a torkán; csak el nem kerülheti a szálfát; ég és föld között lakik; egy poltúrán vették nyakravalóját; elszalad a nyúl a lába alatt; eltemetik szemfedél nélkül; felemelik a polcra; felfűzik, mint a kopót; felhágott a lépcsőn, de le nem jöhetett; felkötik a búfelejtőre; felmagasztalják az ég felé; felviszik a fellegvárba; főbíró prédikál a temetésén; fogasra akad; hóhér falatja lett; hosszabb lett, mint azelőtt volt; hosszú betűt csinálnak belőle; hurokra akad a torka; kiteszik a szellőre; kivitték száradni az akasztófára; kivitték, de a fán felejtették; lajtorján megy a sírba; létrán megy a másvilágra; más köti fel neki a nyakravalót; megette a hóhér; megfúlt a hóhér madzagján; megterhelte a fát; nem éri a lába a földet; olyan magasra emelik, hogy el sem érhetni; összeadja a hóhér a köteles lányával; ország-világ láttára felmagasztalják; szél hányogatja a cserfán; szél fújja a talpát; vezetni kell a sírba

egyszeres

melléknév
  • egyes, egyszeri, szimpla, egyrétű (választékos)

csaj

főnév
  • (szleng): lány, nő, nőcske (pejoratív), nőci (bizalmas, pejoratív), bige (szleng), csajszi (szleng), pipi (szleng), moha (szleng), spiné (szleng), spinkó (szleng), tyúk (szleng), görl (szleng), fruska(szleng)

életszükséglet

főnév
  • létszükséglet, létföltétel, létkérdés

felegyenesedik, föle

ige
  • feláll, feltápászkodik, felkászálódik (bizalmas), felemelkedik, kihúzza magát, felkel, lábra áll, talpra áll, talpra ugrik, felszökik