egyszerűség szinonimái
főnév
- kezdetlegesség, dísztelenség, keresetlenség, vegyítetlenség, szimplicitás (idegen), természetesség, hamisítatlanság
- szerénység, igénytelenség, puritanizmus
- tapasztalatlanság, járatlanság, együgyűség, ártatlanság, naivitás, romlatlanság, tisztaság
- műveletlenség, tanulatlanság
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
bejön
ige
- belép, befárad, betoppan, befut
- (versenyen): célba ér, befut
- megérkezik, beköszönt, megkezdődik
- (bizalmas): beválik, bevág (bizalmas), beüt (bizalmas), sikerül, sikerál (bizalmas), összejön (bizalmas)
- (pénzösszeg): befolyik, összegyűl, összegyűlik
- elterjed, divatba jön
duhajkodik
ige
- garázdálkodik, rakoncátlankodik, féktelenkedik, legénykedik, erőszakoskodik, lármázik, randalírozik, dorbézol, mulat, devendíroz (tájnyelvi), dombérkodik (tájnyelvi)
cicomáz
ige
- szépítget, ékesít, díszít, piperéz, cifráz, kicifráz, tarkít, cikornyáz (régies), ékít (választékos), ékesget (régies), ficeréz (régies), ficseréz (tájnyelvi), csicsáz (szleng)
egyenesen
határozószó
- közvetlenül, egyenest, sugáregyenesen, nyílegyenesen, simán, direkt, toronyiránt, légvonalban, árkon-bokron át, tüskön-bokron át, ungon-berken át
- kiegyenesedve, feszesen, peckesen, katonásan, daliásan, délcegen, cövekesen
- őszintén, nyíltan, tisztán, kereken, áperte (régies), nyilvánvalóan, becsületesen, félreérthetetlenül, magyarán, kertelés nélkül
- éppen, éppenséggel, pontosan, apodiktice (idegen)
elkerülhetetlen
melléknév
- elháríthatatlan, kivédhetetlen, törvényszerű, óhatatlan, kétségtelen, obligát (választékos), végzetes, sorsszerű, fatális, szükséges, szükségszerű, elmaradhatatlan, nélkülözhetetlen, elengedhetetlen, mellőzhetetlen, előírt, megszabott, kötelező
litánia
főnév
- imádság
- vecsernye (tájnyelvi)
- (hosszadalmas) felsorolás, beszéd
- panaszkodás, panaszáradat, sirám, siránkozás
azonnali
melléknév
- pillanatnyi, rögtöni, közeli, gyors, közvetlen, prompt (bizalmas)
- sietős, sürgős, sürgető, haladéktalan, halaszthatatlan, szorongató, halasztást nem tűrő
bátortalan
melléknév
- félénk, félős, félszeg, gyáva, nyúlszívű, ijedős, pipogya, kishitű, határozatlan, szégyenlős, megszeppent, tétova, tétovázó, reszkető, tartózkodó, ijeszke (tájnyelvi), félékeny (tájnyelvi), begyulladós (szleng)
elvisz
ige
- átvisz, elhord, elcipel, elvonszol, elhurcol, elfuvaroz, elszállít, eltranszparál (tájnyelvi)
- elragad, magával ragad
- ellop, elrabol, elvesz, eltulajdonít, elemel, elcsór (bizalmas)
- elvezet, elkísér
- (elemi csapás): elpusztít, tönkretesz
- (díjat): elnyer, megnyer, megszerez, elér, megkap, hazavisz
felír, fölír
ige
- följegyez, felvés, rögzít, leír, ráír, írásba foglal, összeír, lajstromoz, nyilvántart, katalogizál, regisztrál, feltüntet, megörökít
- (orvos): rendel, előír, utasítást ad, meghagy, rendelkezik, javall, ajánl
együttérzés
főnév
- részvét, sajnálat, szánakozás, átérzés, könyörület, irgalom, szánalom, rokonérzés (régies), vonzódás, szimpátia, empátia, összhang, megértés, egyetértés, jóindulat, jóérzés, gyengédség, figyelem, ügyelés, aggódás, kollegialitás (idegen), rezonancia (idegen), szenzibilitás (szaknyelvi)
elárul
ige
- elhagy, cserbenhagy, megtagad, elad, elpártol
- felad, feljelent, besúg, beárul, elvádol (tájnyelvi), beköp (szleng), vámliz (szleng), befúj (szleng), feldob (szleng)
- elmond, elbeszél, továbbad, kifecseg, kikotyog (bizalmas), kikottyant, kibeszél, kiad, kiszolgáltat, kifitít (tájnyelvi)
- árulkodik (valamiről), vall, mutat
- (elárulja magát): elszólja magát, kimutatja a foga fehérét
- (régies): elad, elárusít, pénzzé tesz
elhibázott
melléknév
- hibás, helytelen, téves, elrontott, eltévesztett, elvétett (választékos), elpuskázott (bizalmas), eltolt (bizalmas), félresikerült, elfuserált (bizalmas), ellőtt (bizalmas), elszúrt (bizalmas), sikertelen, rossz
felhorzsol, fölhorzs
ige
- felsért, felsebez, feltör, felcsiszol, megkarcol, feldörgöl, felsúrol, összekaristol, megsért