egyszerűség szinonimái

főnév
  • kezdetlegesség, dísztelenség, keresetlenség, vegyítetlenség, szimplicitás (idegen), természetesség, hamisítatlanság
  • szerénység, igénytelenség, puritanizmus
  • tapasztalatlanság, járatlanság, együgyűség, ártatlanság, naivitás, romlatlanság, tisztaság
  • műveletlenség, tanulatlanság

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

trucc

főnév
  • (bizalmas): dac, dacolás, ellenkezés, ellenszegülés, makacsság, nyakasság, fejesség, csökönyösség, konokság, makrancosság, önfejűség, berzenkedés

kecsegtet

ige
  • biztat, buzdít, ígér
  • hiteget, áltat, ámítgat, csalogat, csábít, édesget, csecseget (régies), gögyöget (régies) Sz: keni a száját (valakinek)
  • (tájnyelvi): hízeleg, udvarol, kedveskedik
  • (régies, választékos): kényeztet, becéz, mecegtet (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a egyszerűség szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

duhajkodik

ige
  • garázdálkodik, rakoncátlankodik, féktelenkedik, legénykedik, erőszakoskodik, lármázik, randalírozik, dorbézol, mulat, devendíroz (tájnyelvi), dombérkodik (tájnyelvi)

csalogat

ige
  • csal, csábít, hívogat, édesget, lépre csal, vonz, kecsegtet, hódítgat (régies)

cicomáz

ige
  • szépítget, ékesít, díszít, piperéz, cifráz, kicifráz, tarkít, cikornyáz (régies), ékít (választékos), ékesget (régies), ficeréz (régies), ficseréz (tájnyelvi), csicsáz (szleng)

betonfedezék

főnév
  • bunker, óvóhely, fedezék, erőd

egyenesen

határozószó
  • közvetlenül, egyenest, sugáregyenesen, nyílegyenesen, simán, direkt, toronyiránt, légvonalban, árkon-bokron át, tüskön-bokron át, ungon-berken át
  • kiegyenesedve, feszesen, peckesen, katonásan, daliásan, délcegen, cövekesen
  • őszintén, nyíltan, tisztán, kereken, áperte (régies), nyilvánvalóan, becsületesen, félreérthetetlenül, magyarán, kertelés nélkül
  • éppen, éppenséggel, pontosan, apodiktice (idegen)

elkerülhetetlen

melléknév
  • elháríthatatlan, kivédhetetlen, törvényszerű, óhatatlan, kétségtelen, obligát (választékos), végzetes, sorsszerű, fatális, szükséges, szükségszerű, elmaradhatatlan, nélkülözhetetlen, elengedhetetlen, mellőzhetetlen, előírt, megszabott, kötelező

litánia

főnév
  • imádság
  • vecsernye (tájnyelvi)
  • (hosszadalmas) felsorolás, beszéd
  • panaszkodás, panaszáradat, sirám, siránkozás

azonnali

melléknév
  • pillanatnyi, rögtöni, közeli, gyors, közvetlen, prompt (bizalmas)
  • sietős, sürgős, sürgető, haladéktalan, halaszthatatlan, szorongató, halasztást nem tűrő

átlag I.

főnév
  • átlagérték, középérték, középarányos, közép-, standard (idegen)
  • többség, zöm

bátortalan

melléknév
  • félénk, félős, félszeg, gyáva, nyúlszívű, ijedős, pipogya, kishitű, határozatlan, szégyenlős, megszeppent, tétova, tétovázó, reszkető, tartózkodó, ijeszke (tájnyelvi), félékeny (tájnyelvi), begyulladós (szleng)

elmegyógyász

főnév
  • elmeorvos, ideggyógyász, pszichiáter

elvisz

ige
  • átvisz, elhord, elcipel, elvonszol, elhurcol, elfuvaroz, elszállít, eltranszparál (tájnyelvi)
  • elragad, magával ragad
  • ellop, elrabol, elvesz, eltulajdonít, elemel, elcsór (bizalmas)
  • elvezet, elkísér
  • (elemi csapás): elpusztít, tönkretesz
  • (díjat): elnyer, megnyer, megszerez, elér, megkap, hazavisz

fűtőanyag

főnév
  • tüzelő, tűzrevaló, tüzelőanyag, fűtő (tájnyelvi)
  • üzemanyag
  • (szaknyelvi): táplálék

felír, fölír

ige
  • följegyez, felvés, rögzít, leír, ráír, írásba foglal, összeír, lajstromoz, nyilvántart, katalogizál, regisztrál, feltüntet, megörökít
  • (orvos): rendel, előír, utasítást ad, meghagy, rendelkezik, javall, ajánl

együttérzés

főnév
  • részvét, sajnálat, szánakozás, átérzés, könyörület, irgalom, szánalom, rokonérzés (régies), vonzódás, szimpátia, empátia, összhang, megértés, egyetértés, jóindulat, jóérzés, gyengédség, figyelem, ügyelés, aggódás, kollegialitás (idegen), rezonancia (idegen), szenzibilitás (szaknyelvi)

dramatizál

ige
  • sötéten lát, eltúloz, felnagyít

elfehéredik

ige
  • elsápad, elhalványul, kiszalad az arcából a vér

feletti, fölötti

melléknév
  • felüli, túli

elárul

ige
  • elhagy, cserbenhagy, megtagad, elad, elpártol
  • felad, feljelent, besúg, beárul, elvádol (tájnyelvi), beköp (szleng), vámliz (szleng), befúj (szleng), feldob (szleng)
  • elmond, elbeszél, továbbad, kifecseg, kikotyog (bizalmas), kikottyant, kibeszél, kiad, kiszolgáltat, kifitít (tájnyelvi)
  • árulkodik (valamiről), vall, mutat
  • (elárulja magát): elszólja magát, kimutatja a foga fehérét
  • (régies): elad, elárusít, pénzzé tesz

csecsemőgondozó

főnév
  • dajka, dada, pesztonka, pesztra (tájnyelvi)

elhibázott

melléknév
  • hibás, helytelen, téves, elrontott, eltévesztett, elvétett (választékos), elpuskázott (bizalmas), eltolt (bizalmas), félresikerült, elfuserált (bizalmas), ellőtt (bizalmas), elszúrt (bizalmas), sikertelen, rossz

felhorzsol, fölhorzs

ige
  • felsért, felsebez, feltör, felcsiszol, megkarcol, feldörgöl, felsúrol, összekaristol, megsért