tábornagy szinonimái

főnév
  • marsall, fővezér

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

felnő, fölnő

ige
  • megnő, felnövekszik, felserdül, felcseperedik, felnőtté válik, cseperezik (tájnyelvi), felgingárodik (tájnyelvi), megiperedik (tájnyelvi), felsúdul (tájnyelvi), felterem (tájnyelvi), kifejlődik
  • kivirul, kivirágzik
  • felnevelkedik Sz: veri az anyja tolla; kinőtt az Isten markából; benőtt a feje lágya; nem lehet már az ágy alá dugni; liba volt, most lúd; nem játszik már dióst

különbözet

főnév
  • különbség, differencia, eltérés
  • többletjövedelem
  • különbözeti vizsga
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a tábornagy szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

szókimondó

melléknév
  • nyílt, egyenes, őszinte, karakán, igazmondó, szókiszóló (tájnyelvi), mérmondó (tájnyelvi) Sz: a kapát kapának, az ásót ásónak mondja; nem tesz lakatot a szájára; nevén nevezi a gyereket; nem rejti véka alá a véleményét; ami a szívén, az a száján; nyelvén van a szíve; kimondja, ami a szívén fekszik; kijelenti feketén-fehéren; nem árul zsákbamacskát; kerek perec kimondja; nem köt görcsöt a nyelvére

suttog

ige
  • sugdos, sustorog, sugdolódzik, susmog (tájnyelvi), susmusol (bizalmas), pusmog, mormol, sziszeg, csendeleg (tájnyelvi), pusmotol (tájnyelvi), sutyorog (bizalmas), setteg (tájnyelvi), setyepetyál (tájnyelvi), sopotyál (tájnyelvi)
  • susog, zizeg, zümmög
  • sugdolózik, súg, rebesget, setesutál (tájnyelvi)
  • pletykál, híresztel, terjeszt

sorrend

főnév
  • rend, sor, szer (tájnyelvi), időrend, sorrendiség, következés, egymásutániság, konszekúció (választékos)
  • rangsor, ranglétra, helyezés, besorolás
  • értékrend, hierarchia

rés

főnév
  • hasadás, hasadék, hasíték, szakadás, repedés, fissura (idegen), hézag, nyílás, lék, rianás, törés, csorba, apertúra (szaknyelvi), üreg, lyuk
  • lazulás, gyenge pont, támadási felület
  • kibúvó, kiút
  • (szleng): vagina (szaknyelvi), hüvely

sztoikus

melléknév
  • szilárd, rendíthetetlen, állhatatos, kitartó
  • egykedvű, higgadt, nyugodt, kiegyensúlyozott, hidegvérű, érzéketlen, szenvtelen(szaknyelvi)

telepít

ige
  • lerak, elhelyez, helyez
  • ültet, palántáz, plántál (régies), dugványoz
  • gyarmatosít, kolonizál (régies)
  • letelepít, költöztet, betelepít

pocakos

melléknév
  • hasas, pohos, nagy hasú, potrohos, hordóhasú, pókhasú, hasban vállas (tréfás), karácsonyfadeltás (tréfás), hájas, bendős (tájnyelvi), pocók (tájnyelvi), köpcös, kövérkés, gömbölyded, pufók, korpulens, dagadt

petefészek

főnév
  • ovárium (szaknyelvi)

megünnepel

ige
  • megül, megtart, megemlékezik
  • lakomát tart, ünnepséget rendez

princípium

főnév
  • kiindulási pont, kezdet, ősok, alapok, végok
  • elv, alapelv, vezérelv, alapgondolat, alapigazság

terel

ige
  • hajt, vezet, irányít, hajkál (tájnyelvi), hajkurál (tájnyelvi)
  • térít, eltérít, fordít

töretlen

melléknév
  • ép, egész, darabos, durva
  • tilolatlan
  • járatlan, érintetlen
  • megműveletlen, műveletlen, szűz

horgonyoz

ige
  • áll, kiköt, vesztegel

zsarol

ige
  • kicsikar, kényszerít, szipolyoz, fenyeget
  • sarcol, revolverez (régies), pumpol (bizalmas)
  • (bizalmas): erőszakoskodik, tolakodik, követelőzik

vaskohászat

főnév
  • metallurgia (szaknyelvi), vasöntés

tagadhatatlan

melléknév
  • vitathatatlan, kétségtelen, kétségbevonhatatlan, elvitathatatlan, megcáfolhatatlan, megdönthetetlen, megkérdőjelezhetetlen, nyilvánvaló, világos, egyértelmű, bizonyos, szembeszökő, látható, evidens, vitán felül álló, megalapozott

szívós

melléknév
  • edzett, acélos, erős, erőteljes, mokány, keménykötésű, keményfájú (tájnyelvi), ellenálló, teherbíró
  • rágós, inas, szíjas
  • kitartó, kemény, állhatatos, lankadatlan, fáradhatatlan, rendíthetetlen, megingathatatlan, tántoríthatatlan, makacs

tartozék

főnév
  • kiegészítő, járulék, velejáró, hozzávaló
  • melléklet, függelék
  • kellék, alkatrész, rekvizitum (választékos)
  • (régies): toldalék, affixum (régies)

vám

főnév
  • vámilleték, vámdíj, tarifa
  • járandóság
  • vámház, vámhely, vámhivatal, vámhíd

talpraesett

melléknév
  • belevaló (bizalmas), életrevaló, leleményes, találékony, rátermett, élelmes, helyénvaló, szellemes, ügyes, eszes, helyre (tájnyelvi), ezereszű (tájnyelvi), slágfertig (bizalmas)

szabálytalan

melléknév
  • rendhagyó, rendellenes, szabályszerűtlen, szabályozatlan, különös, meglepő, elütő
  • törvénytelen, megengedhetetlen
  • természetellenes, abnormális, szokatlan, rendkívüli, kivételes, szertelen, rendszertelen, aberrált (szaknyelvi)
  • formátlan, alaktalan, amorf (választékos)
  • esetleges, véletlenszerű, ötletszerű, mesterkélt
  • egyenetlen, girbegörbe (bizalmas), deformált, zegzugos, hullámzó, aránytalan, aszimmetrikus

tehenészet

főnév
  • tejgazdaság

vasaló

főnév
  • téglázó (tájnyelvi), téglázóvas (tájnyelvi), biglajz (tájnyelvi)