bőszít szinonimái
ige
- dühít, dühösít, feldühít, mérgesít, felmérgesít, cukkol, heccel, haragra gerjeszt, felingerel, kihoz a sodrából
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
fejlemény
főnév
- következmény, folytatás, folyomány, kihatás, eredmény, kimenetel, végkifejlet, előrehaladás
- (szaknyelvi): képződmény, változat
- (régies): fejlődés, evolúció (szaknyelvi)
kitalál
ige
- kiderít, kinyomoz, kifürkész, rájön, kikövetkeztet, megfejt, rájön a nyitjára, megsejt, kiszimatol, megszagol, eltrafál (tájnyelvi), kiszamuklál (tájnyelvi)
- kieszel, kigondol, kitervel, kiagyal, kiötöl, kisüt, kifőz, elképzel, mesterkedik, kimesterkél, ravaszkodik, manipulál, kispekulál (bizalmas), kifundál, kiókumlál (bizalmas), kimódol, kilel (tájnyelvi), kieszkontál (tájnyelvi)
- kijut
- lódít, hazudik, füllent, kohol, költ
- (bizalmas): feltalál, megalkot, felfedez
bandukol
ige
- ballag, baktat, kullog, mendegél, andalog, poroszkál, lépeget, lépdel, cammog, csoszog, csángál (tájnyelvi), laftat (tájnyelvi), bukdácsol (tájnyelvi)
csapzott
melléknév
- kusza, zilált, viharvert, összekuszált, összekuszálódott, borzas, kócos, fésületlen, gubancos, bozontos, boglyas, boncos (tájnyelvi), csapétes (tájnyelvi), csomós, összecsomósodott
kivetkőzik
ige
- (szerzetesrendből): kilép, kiugrik
- (választékos): kikel, átváltozik, megváltozik, kifordul
dézsmál
ige
- lop, elvesz, elemel, elvisz, eltulajdonít, fosztogat, elcsen, elcsór (szleng), elsinkófál (bizalmas)
- vámol (régies), harácsol, zabrál (régies), zsákmányol
eszeveszett
melléknév
- eszement, zavarodott, eszelős, ámokfutó, lökött (szleng), hangyás (szleng), flúgos (szleng), dilis, őrült, dühöngő, őrjöngő, meggondolatlan, esztelen, fejvesztett, nekivadult, fékevesztett, tébolyodott
- elkeseredett, vad, nagyfokú, eget verő, falrengető, harsogó, tomboló
elképzel
ige
- eltervez, elgondol, kigondol, megálmodik, kitalál, kieszel, kimódol, kiagyal, kifőz (bizalmas), kitervel
- feltételez, feltesz, vél, gondol
bravúr
főnév
- mersz, merészség, elszántság, hősiesség, legénykedés, remeklés, fegyvertény, hőstett
- mutatvány, attrakció, kunszt (bizalmas)
bizonyíték
főnév
- bizonyság, tanúbizonyság, tanújel, dokumentum, érv, argumentum, hivatkozás, adat, bizonyítvány (régies)
- bűntárgy, bűnjel, corpus delicti (idegen)
címer
főnév
- címerpajzs, jelvény, embléma, armális (régies)
- (régies): cégér, cégtábla, címtábla
- jelkép, ismertetőjel
- (kukoricáé): zászló, bokréta (tájnyelvi)
elháríthatatlan
melléknév
- kivédhetetlen, elutasíthatatlan, elkerülhetetlen, elmaradhatatlan, kikerülhetetlen, biztos, szükségszerű, óhatatlan
burkolt
melléknév
- leplezett, rejtett, titkos, álcázott, homályos, elmosódott, implicit (szaknyelvi), kifejezetlen, kifejtetlen, palástolt, indirekt
- hallgatólagos, kimondatlan
cula
főnév
- (tájnyelvi): poggyász, cókmók, cucc (bizalmas), genyegunya (tájnyelvi), hóbelevanc (bizalmas), cumó (szleng), coki (szleng)
- (tájnyelvi): lotyó (durva), ringyó (durva), szajha, kurva, prostituált, utcanő, rima (tájnyelvi)
- (tájnyelvi): ruha, gönc (pejoratív)
- szennyes
- (tájnyelvi): gazember, gazfickó
elkábul
ige
- elbódul, megrészegül, elszédül, megszédül, megmámorosodik
- (szleng): berúg, benyakal (bizalmas), becsiccsent (bizalmas), felönt a garatra, leissza magát, megpityókosodik (tájnyelvi)