egybesereglik szinonimái

ige
  • összegyűlik, összesereglik, összegyülekezik, gyülekezik, összejön, összeszalad, összecsődül

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

egyéves

melléknév
  • éves, esztendős
  • (növény): egynyári, efemer

hálókabát

főnév
  • ágykabát (tájnyelvi), hálórékli (tájnyelvi), hálóköntös
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a egybesereglik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dollár

főnév
  • dolcsi (szleng), zöldhasú (szleng), dezső (szleng), suska (szleng), delák (szleng), méz (szleng)

címzetes

melléknév
  • tiszteletbeli, dísz-, tituláris (régies)

buzgóság

főnév
  • odaadás, buzgalom, iparkodás, fáradozás, igyekvés, törekvés, tevékenykedés, serénykedés, munkakedv, sürgölődés, lendület, nekibuzdulás, felbuzdulás, lelkesedés, rajongás, igyekezet, szorgalom, szenvedély, szenvedelem (régies), stréberség (bizalmas), ambíció, hév (választékos), vehemencia
  • ájtatosság, áhítat, istenesség, hitbuzgóság, bigottság (pejoratív), elvakultság

bérkocsi

főnév
  • konflis, fiáker, bérhintó, komfortábli (régies), társaskocsi (régies), birzsa (tájnyelvi)
  • bérautó, taxi, géperejű bérkocsi (régies)

dühödt

melléknév
  • dühös, megdühödött, feldühített, dühöngő, bősz, bőszült, felbőszült, indulatos, felindult, ádáz, haragos, mérges, bosszús, felháborodott, nekivadult, eszeveszett, mérgelődő, dúló-fúló
  • tomboló (vihar)
  • szenvedélyes, bősz

elhagy

ige
  • (valakit): otthagy, eltávozik (valakitől)
  • (iskolát, állást): kikerül (valahonnan), kimegy (valahonnan), eljön (valahonnan)
  • szakít (valakivel), faképnél hagy, dob (valakit) (szleng), ejt (valakit) (szleng)
  • magára hagy, sorsára hagy, cserbenhagy
  • (elhagyja magát): elhanyagolja magát
  • abbahagy, felhagy (valamivel)
  • mellőz, elmellőz, kihagy, átugrik (valamit), átsiklik (valamin)
  • elveszít, elhány, elszór
  • túljut (valamin)
  • megelőz, lehagy, maga mögé utasít, elhúz (valakitől)

letaglóz

ige
  • leüt, leterít, lebunkóz, agyonüt, lecsap, mészárol (régies)
  • lesújt, megdöbbent, elképeszt, megdermeszt, letör, ledöbbent (szleng)

átnevel

ige
  • megnevel, átformál, átképez, átgyúr, ránevel

aszott

melléknév
  • aszalt, fonnyadt, kiszáradt, összeszáradt, töppedt, összezsugorodott, apadtas (tájnyelvi)
  • száraz, szikkadt, kiégett, megvénhedt (régies)
  • ráncos, töpörödött, pergamenszerű, ráncosodott, petyhüdt, hervadt, sovány, gérces (tájnyelvi), eltepedt (régies)

balerina

főnév
  • táncosnő, balett-táncosnő, táncművésznő

elkel

ige
  • elfogy, gazdára talál
  • szükséges, helyénvaló, kell

eltakarodik

ige
  • elmegy, elkotródik, eloldalog, elsomfordál, elsompolyog, elkullog, elinal, eliszkol, elszelel, elfut, elhúzza a csíkot (szleng), elpucol (szleng), elpusztul (valahonnan), eltűnik, elviszi az irháját, elhordja az irháját, eleblábol (tájnyelvi), eltisztul, elpiszkódik (tájnyelvi), elkufercol (tájnyelvi), elsipircel (tájnyelvi)

fröcsköl

ige
  • spriccel, fröcsög, fröccsent, fecskendez, permetez, locskol (tájnyelvi)

felel

ige
  • válaszol, választ ad, visszaszól (bizalmas), visszaír, visszaüzen, visszavág, viszonoz, megfelel, felesel, replikázik
  • jelentkezik
  • beszámol, kollokvál, számot ad, elmond, kifejt
  • megokol, megmagyaráz
  • jótáll, helytáll, szavatol, kezeskedik, felelősséget vállal, garantál
  • bűnhődik, szenved (valamiért), lakol, szorul (bizalmas)(valamit)(valamit)

egyeduralom

főnév
  • monokrácia (idegen), monarchia (idegen), abszolutizmus (idegen), zsarnokság, parancsuralom, önkényuralom, tekintélyuralom, diktatúra

divatáruüzlet

főnév
  • divatáru-kereskedés, divatcikküzlet, divatáruház, divatárubolt, butik, szalon

eldönt

ige
  • feldönt, felborít, fellök
  • elhatároz, eltökél, rászánja magát, kimondja a végső szót, rezolvál (régies), lezár, befejez, dűlőre visz, megpecsétel, véget vet, elintéz, fixál (valamit) (bizalmas)

féktelen

melléknév
  • heves, szilaj, bősz, fékevesztett, fékezhetetlen, szertelen, esztelen, zabolátlan, őrült, tomboló, vad, mértéktelen, fegyelmezetlen, rakoncátlan, engedetlen
  • elszabadult, gáttalan, gátlástalan, kicsapongó Sz: nincs kocsisa eszének; olyan, mint a ménes; elszakasztotta a kötőféket
  • túláradó, túlcsorduló, szabadjára engedett, lángoló, perzselő, heves, szenvedélyes, széles (jókedv)
  • pajkos, csintalan, dévaj (régies)

egyoldalúság

főnév
  • egyenetlenség, aszimmetrikusság (idegen), egyenlőtlenség
  • elfogultság, részrehajlás, igazságtalanság, méltánytalanság, szubjektivitás (idegen), parcialitás (idegen), tendenciózusság (idegen)
  • egysíkúság, egyhangúság, unalmasság, színtelenség

cumi

főnév
  • cucli, dudli, gumidudli, szívóka, szopóka, szopacs (régies), csalóka (tájnyelvi)

élethű

melléknév
  • valószerű, valósághű, életszerű, valóságos, reális, hiteles, hibátlan, tökéletes, precíz, pontos

feldolgozás, földolg

főnév
  • átalakítás, átdolgozás, átformálás, előkészítés
  • megoldás, témakezelés
  • gyártás, termelés, munka, előállítás