dermed szinonimái

ige
  • merevedik, mered, megmered, fagy, keményedik, kocsonyásodik, gebbed (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

mord

melléknév
  • (választékos): komor, sötét, rosszkedvű, borús, gyászos, búvalbélelt, barátságtalan, rideg, mogorva, morcos, morc, marcona, morózus, harapós, haragos, mérges

tolvajnyelv

főnév
  • argó, szleng, csibésznyelv (választékos), jassznyelv, fattyúnyelv, zsiványnyelv (régies), nyalavi (régies)
  • csoportnyelv, zsargon
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a dermed szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csónakázik

ige
  • evez, hajózik, gondolázik, ladikázik (tájnyelvi), ladikol (tájnyelvi), kajakozik, kenuzik
  • vízitúrázik

borlap

főnév
  • borjegyzék, italjegyzék, itallap

bizonyos

melléknév
  • biztos, egyértelmű, határozott, konkrét, hiteles, csalhatatlan, elvitathatatlan, megalapozott, kétségbevonhatatlan, kétségtelen, félreérthetetlen, félreismerhetetlen, nyilvánvaló, cáfolhatatlan, megcáfolhatatlan, megingathatatlan, megdönthetetlen, szilárd, tagadhatatlan, vitán felül álló, vitathatatlan, tuti (bizalmas), frankó (szleng)
  • valamelyes, valamilyen, némely, némiszerű (régies)
  • adott, meghatározott

beavatott

melléknév
  • bennfentes, illetékes, bejáratos, bizalmas, tájékozott

dallamos

melléknév
  • fülbemászó, melodikus, harmonikus, harmóniás (régies)
  • zengő, zengzetes, kellemes (hang)

egyenlő

melléknév
  • egyforma, azonos, megegyező, összevágó, egybevágó, összeillő, megfelelő, felér (valamivel), vetekszik (valamivel, valakivel), egyenrangú, kiegyenlített, egál (idegen), egalizált (idegen), arányos, identikus (idegen), ekvivalens, megkülönböztethetetlen, egyarántos (tájnyelvi), egyenjogú

látcső

főnév
  • távcső, messzelátó, gukker (bizalmas), kukker, kukucska (régies), látszer (régies), binokular (idegen), teleszkóp

ampulla

főnév
  • fiola, üvegcse

államtanács

főnév
  • tanács
  • díván (régies)

árny

főnév
  • árnyék, homály, sötétség, ború, borulat
  • árnyalak, szellem, kísértet, jelenés, fantom, rém, démon, hazajáró lélek

éhbér

főnév
  • kegyelemkenyér, alamizsna

elkezdődik

ige
  • megkezdődik, elindul, indul, beköszönt (választékos), megindul, beindul, kezdetét veszi, megered, elered

fertőz

ige
  • inficiál (szaknyelvi)
  • szennyez, mocskol
  • (választékos): bomlaszt, zülleszt, szétzilál, megront, mételyez (régies)

etióp

melléknév, főnév
  • abesszin (régies), abesszíniai (régies), etiópiai

derűs

melléknév
  • derült, felhőtlen, tiszta, napsugaras, napfényes, napos, napsütéses, verőfényes, ragyogó, sugárzó
  • kedélyes, optimista, gondtalan, derűlátó, elégedett, hangulatos, békés, joviális (régies), nyájas, vidám, jókedvű, jókedélyű, víg, élénk, pajzán, bizakodó, lágy (hang), felvidító, felpezsdítő, csillogó (szem), ragyogó (arc), megelégedett, boldog, idillikus, idilli, zavartalan, meghitt, barátságos, nyílt, szívderítő, szívvidító, tréfás, mókás, vicces, komikus, muris (bizalmas), rózsás (kedv, hangulat)

csivitel

ige
  • csiripel, csicsereg, csipog, énekel, dalol, trillázik, csivog (tájnyelvi), csevetel (tájnyelvi)
  • csacsog, cseveg, fecseg, locsog, kotyog, tereferél, trécsel (bizalmas), szaporítja a szót, be nem áll a szája, dumcsizik (bizalmas), dumál (szleng), karattyol (bizalmas), pletykázik, pletykál

duma

főnév
  • (szleng): beszéd, szöveg (szleng), szócséplés, szószaporítás, blabla (bizalmas), fecsegés, locsogás, halandzsa (bizalmas), hanta (szleng), hantázás, zöldség (bizalmas), társalgás, beszélgetés, terefere, traccs (bizalmas), vaker (szleng), rizsa (szleng), sóder (szleng), süketelés (szleng)

esés

főnév
  • leesés, elesés, lebukás, bukás, zuhanás, hullás, potyogás, elvágódás
  • hanyatlás
  • szintkülönbség, lejtés
  • csökkenés, kisebbedés

díszhely

főnév
  • főhely, díszpáholy

bőg

ige
  • bömböl, ordít, bőgődik (tájnyelvi)
  • (szél): morajlik, orgonál, zúg
  • sivalkodik, sír, óbégat, rí, üvölt, rikolt

égbekiáltó

melléknév
  • felháborító, szörnyű, szörnyűséges, iszonyú, iszonyatos, rettentő, rettenetes, borzalmas, borzasztó, botrányos, megbotránkoztató, horribilis, vérlázító, vérforraló, kirívó, gyalázatos, megdöbbentő, elképesztő, sátáni, ördögi, förtelmes

esztendő

főnév
  • év