dühít szinonimái

ige
  • dühösít, haragít, haragra gerjeszt, megharagít, mérgesít, méregbe hoz, felingerel, bőszít, idegesít, provokál, zaklat, háborgat, felcukkol (szleng), vadít, felhúz (szleng), cikiz (bizalmas), bepöccent (szleng), bepipásít (szleng), dühbe hoz, hergel, felpaprikáz Sz: fejébe kergeti a vért; csípi a csőrét
  • (valakit valami): bosszant, bánt

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ehhez

névmás
  • ide, eddig, ennyire
  • sőt, azonkívül, azonfelül, egyébként, másfelől, különben, továbbá, ráadásul, tetejében, amellett, nemkülönben

kutató II.

főnév
  • tudós, felfedező
  • (bizalmas): kutatóterem
  • laboratórium, labor
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a dühít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

díjazás

főnév
  • díj, fizetés, fizetség, munkabér, munkadíj, bér, bérezés, taksa, illetmény, illeték, honorárium, tiszteletdíj, járandóság, dotáció, juttatás, javadalmazás

cégjegyzék

főnév
  • szaknévsor, szakmai regiszter, nyilvántartás

búcsúfia

főnév
  • vásárfia

belügy

főnév
  • belpolitika
  • magánügy
  • belügyminisztérium

dönget

ige
  • dörömböl, dobol, zörget, kongat, üt, ver, páhol, döngöl (tájnyelvi), hupogat (tájnyelvi), supál (tájnyelvi)
  • (szleng): autózik, hajt, száguld, pörköl (szleng), söpör (szleng), tűz (szleng), tép (szleng), repeszt (szleng)

elereszt

ige
  • elbocsát, elenged, útjára enged, szabadon enged, szárnyára bocsát, szélnek ereszt
  • (szleng): szellent, durrant, ereget, fingik (durva), púzik (bizalmas), pukizik (bizalmas), rottyant, elszólja magát (tréfás)

leng

ige
  • himbálódzik, ing, lóbálódzik, lóbálózik, ide-oda mozog, csapkolódik (tájnyelvi), oszcillál (szaknyelvi)
  • (zászló): lebeg, lobog, libeg, libeg-lobog, bingallódzik (tájnyelvi)
  • hajlong, hajladozik, hajolgat
  • (szél): lengedez, fúj, fú, fújkál, fújdogál
  • hullámzik, áramlik

átbukik

ige
  • keresztülesik, átesik, átbukfencezik, átbillen, átfordul, átbucskázik (tájnyelvi)

arisztokrácia

főnév
  • főnemesség, főrend, a főurak, a mágnások, a felső tízezer (régies)
  • elit, színe-java (valaminek), krém (szleng)

autós I.

melléknév
  • gépkocsizó, autózó, gépkocsis

elhajít

ige
  • eldob, elvet, elrepít, ellódít

elragadtat

ige
  • (elragadtatja magát): elveti a sulykot
  • gyönyörködtet, magával ragad, elbűvöl, megragad, megbabonáz, elvarázsol, megigéz, lebilincsel, lenyűgöz, elkápráztat, meghódít, megnyer, elszédít (bizalmas), rabul ejt, foglyul ejt, leigáz, hatalmába kerít

fotó

főnév
  • fénykép, kép, felvétel, fotográfia (régies), portré
  • (tájnyelvi): petróleum

fejvesztve

határozószó
  • fejetlenül, fejvesztetten, eszeveszetten, lélekszakadva, kapkodva, pánikszerűen, ész nélkül, árkon-bokron át, árkon-bokron keresztül, hanyatt-homlok

dűne

főnév
  • homokdomb, homokbucka

diadal

főnév
  • győzelem, siker, eredmény, elismerés, diadalom (régies), dicsőség
  • diadalünnep
  • diadalérzés, diadalérzet, diadalmámor

éktelenkedik

ige
  • díszeleg (pejoratív), ékeskedik (pejoratív), dísztelenkedik, csúfoskodik, csúnyálkodik (tájnyelvi)

fazon

főnév
  • szabásmód, alak, forma, idom, szabás, minta, szabásminta
  • (szleng): ember, férfi, figura, alak, fickó, fej (bizalmas), tag (bizalmas), pasas (bizalmas), pasi (bizalmas), pofa (szleng), krapek (szleng), muksó (szleng), pali (szleng), illető, hapsi (szleng), pacák (szleng), csávó (szleng), manus (szleng), ürge (szleng)

egybeolvaszt

ige
  • összeforraszt, összeolvaszt, összekever, vegyít, elegyít, kontaminál (szaknyelvi), összemos, egyesít, fuzionáltat, összevon, összekapcsol, összecsatol, összeilleszt, összeköt, összefűz, összekovácsol, összeházasít, ötvöz belefoglal, amalgámoz (idegen)

cikcakkos

melléknév
  • fogazott, cakkos
  • zegzugos

elcsendesít

főnév
  • lecsendesít, lecsillapít, megnyugtat
  • megszüntet, elhallgattat, elnémít

fejkötő

főnév
  • főkötő, fejkendő, kendő, bóbita, párta (régies), csepesz (tájnyelvi), bodréjos (tájnyelvi), bodros (tájnyelvi)