együttvéve szinonimái
határozószó
- együttesen, összesen, együtt, összegezve, összevéve, összesítve, mindenestül, mindent összevetve, en masse (régies), caklipakli (bizalmas)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
megbélyegez
ige
- bélyeget süt (valamire), felülbélyegez, bélyegét rányomja, billogoz (tájnyelvi), megstempliz (régies), megjelöl, megátkoz
- elítél, kipellengérez, stigmatizál, megszégyenít
kinövés
főnév
- görcs, göb, göcsört, csomó, gumó, ághely, nyúlvány, hajtás, fattyúhajtás, bücök
- daganat, tumor (idegen), dagadás, domborodás, dudor, dudorodó, púp, búb, dúc (tájnyelvi), megnagyobbodás, duzzanat, püffedő, bütyök, bürök (tájnyelvi)
- bibircsók, szemölcs, szömörcs (tájnyelvi)
- elfajulás, torzulás, vadhajtás
csapda
főnév
- kelepce, verem, tőr, lépes vessző, lépvessző, lép, hurok, háló, egérfogó, madárfogó, csapóvas (tájnyelvi), csaptató (tájnyelvi)
- cselfogás, csel
cigi
főnév
- (bizalmas): cigaretta, szivarka, koporsószeg (tréfás), bagó (pejoratív), staub (szleng), spangli (szleng), bűzrúd (tréfás), bláz (szleng)
egyenlő
melléknév
- egyforma, azonos, megegyező, összevágó, egybevágó, összeillő, megfelelő, felér (valamivel), vetekszik (valamivel, valakivel), egyenrangú, kiegyenlített, egál (idegen), egalizált (idegen), arányos, identikus (idegen), ekvivalens, megkülönböztethetetlen, egyarántos (tájnyelvi), egyenjogú
elkoptat
ige
- elhasznál, elnyű, elvisel (régies), elvásít (régies), elrongyol, elszaggat, elhord, leszolgál (tájnyelvi), timmed (tájnyelvi), kitapos (cipőt), elcsépel, elnyüstöl (tájnyelvi), elavít (régies)
átmenetileg
határozószó
- ideiglenesen, időlegesen, jelenleg, áthidaló megoldásként, alkalmilag, futólag, pillanatnyilag, ideig-óráig, kis ideig, egy ideig, egyelőre, ad interim (régies), provizórikusan, mostanság, mostanában, most éppen
elmesél
ige
- elmond, elbeszél, előad, leír, újságol, lefest, ecsetel, vázol, elregél, kifecseg, kibeszél, fellebbenti a fátylat, elhíresztel, továbbad, kitereget (bizalmas), kikürtöl (bizalmas), közhírré tesz, fűnek-fának elmond, felelevenít, beszámol
elzárkózik
ige
- bezárkózik
- elvonul, visszavonul, félrevonul, magába zárkózik, állig begombolkozik, begubódzik, beburkolódzik (választékos), elkülönözi magát (régies), távol marad, távol tartja magát, elrekeszkedik (tájnyelvi)
- (valamitől, valami elől): elutasít, visszautasít
gabonafélék
főnév
- cereáliák (szaknyelvi), szemes termény, gabonanemű, gabonanövények, kalászosok, lisztesmagvúak
feljön, följön
ige
- felmegy, felballag, felsétál, felmászik, felhág, felkúszik, felkapaszkodik, felkecmereg, felvánszorog, fellép, felér, felérkezik
- felugrik, fellátogat, felnéz
- felrándul, felruccan, felutazik, felszáll, felszárnyal, felemelkedik
- megjelenik, láthatóvá válik, feltűnik, feltetszik (régies), kiemelkedik, felbukkan, megjelenik, megtetszik (régies)
- feljavul, megerősödik, fejlődik, prosperál, virágzik
ehető
melléknév
- fogyasztható, élvezhető, ennivaló, finom, jóízű, gusztusos, éldelhető (tájnyelvi)
- (tájnyelvi): nagy étvágyú, nagybélű (tájnyelvi), mohó, falánk, torkos
duci
melléknév
- dundi, dundus (bizalmas), köpcös, kövér, kövérkés, pufi (bizalmas), pufók (bizalmas), molett, testes, telt
elfogyaszt
ige
- megeszik, elkölt (választékos), belakmároz, bekebelez (bizalmas), behabzsol, beburkol (szleng), bepakol (szleng), befal, betöröl (szleng), bezabál (ételt) (durva)
- megiszik, bevedel, bedönt
- felél, felemészt, felhasznál, elhasznál
felfoghatatlan, fölf
melléknév
- átláthatatlan, érthetetlen, megfoghatatlan, megragadhatatlan, megközelíthetetlen, követhetetlen, homályos, hihetetlen, rejtelmes, túlvilági
- megdöbbentő, elképesztő, bámulatos, képtelen, abszurd, numenális (idegen), irracionális, természetfölötti, megmagyarázhatatlan, földöntúli, érzékelhetetlen
elbánik
ige
- kibabrál (valakivel) (bizalmas), kicsinál (valakit) (szleng), megtáncoltat, leszámol, elintéz, kitol (valakivel), kifog (valakin), helybenhagy, befűt (valakinek), betesz (valakinek), adjusztál (tájnyelvi), kipitykéz (tájnyelvi), kiszúr (bizalmas) Sz: ellátja a baját; elintézi a baját; ellátja a dolgát (régies); elveri rajta a port; elhúzza a nótáját; ráhúzza a vizes lepedőt; megtanítja kesztyűbe dudálni
- megbirkózik, legyűr, megold, elintéz, végére jár (valaminek)
cselekvő
melléknév
- tevékeny, tevékenykedő, ténykedő, tevőleges, tettre kész, tetterős, dolgos, alkotó, ható, teremtő, gyakorló, munkás, dolgozó, munkálkodó, működő, művelő, szorgalmas, igyekvő, buzgó, eleven, teljesítő, fáradozó, szolgáló, fáradhatatlan, iparkodó, törekvő, sürgölődő, nyüzsgő, fontoskodó, lendületes, robotoló, aktív, energikus, dinamikus
felingerel, fölinger
ige
- felizgat, felkavar, felpiszkál, felpaprikáz, felhúz (szleng), cukkol, felvillal (tájnyelvi), felhegyeszt (tájnyelvi), felhergel, feldühít, dühbe hoz, kihoz a sodrából, felháborít, felbosszant, begyújt (tájnyelvi), feltüzel, felidegesít, felzaklat, fellázaszt (régies), felösztönöz (régies), fölzendít (régies), föleszel (régies)