csend, csönd szinonimái

főnév
  • némaság, hallgatás, elcsitulás, hangtalanság, zavartalanság, háborítatlanság, nesztelenség, zajtalanság, szótlanság, csendesség, szilencium

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

rendelkezés

főnév
  • intézkedés, utasítás, parancs, rendelet, rendszabás (régies), határozat, diszpozíció (szaknyelvi), ediktum (régies), végzés, direktíva (idegen), meghagyás, előírás, instrukció (idegen), ukáz (régies)

hold1

főnév
  • holdkorong, holdtányér, holdsarló, istenkalácsa (tájnyelvi)
  • holdvilág, holdfény, holdsugár
  • mellékbolygó
  • mesterséges bolygó, műbolygó, műhold, mesterséges hold, szatellit (idegen), szputnyik
  • (régies): holdhónap
  • (lovon): hóka, csillag, fehér folt
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a csend, csönd szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

cikkely

főnév
  • törvénycikk, bekezdés, fejezet, szakasz, passzus (választékos), paragrafus, klauzula (szaknyelvi), artikulus (régies)
  • cikk, rész, szelet, gerezd
  • (valaminek): íze, porcikája, része

berozsdásodik

ige
  • megrozsdásodik, oxidálódik (szaknyelvi)
  • korrodálódik (szaknyelvi)

beleömlik

ige
  • belefolyik, beleárad, belezúdul
  • beleborul, beledől
  • (folyó): beletorkollik, beleszakad (régies)

átáll

ige
  • átmegy
  • átpártol, áttér, átszökik, dezertál, csatlakozik
  • vált, változtat, módosít
  • átszerveződik, átidomul (régies), módosul

csap2

főnév
  • faék, faszeg
  • szelep, vízcsap

desszert

főnév
  • csemege, édesség, cukrászsütemény, nyalánkság, bonbon, praliné

közalkalmazott

főnév
  • köztisztviselő, állami hivatalnok, állami alkalmazott, közszolgálati alkalmazott, közhivatalnok (régies)

ahelyett

határozószó
  • helyette, helyébe

ablakmélyedés

főnév
  • ablakfülke

alávet

ige
  • ledob, lehajít
  • (régies): hatalma alá hajt, uralma alá hajt, leigáz, legyőz, meghódít, szolgaságba dönt, rabigába dönt (választékos)
  • kényszerít, kötelez
  • (aláveti magát): elfogad (valamit), engedelmeskedik, beleegyezik, hozzájárul, vállal, belemegy, belenyugszik, tudomásul vesz, alkalmazkodik, elvisel, eltűr, elszenved
  • behódol

diszpozíció

főnév
  • rendelkezés, utasítás, intézkedés
  • hajlam, hajlandóság, készség, beállítottság
  • kedv, hangulat, hangoltság, lelkiállapot, kedélyállapot

éhes

melléknév
  • ehetnékje van, kiéhezett, korgó gyomrú, éh (régies), eléhezett (régies), kajás (szleng), flamós (szleng), halós (szleng), éhenbőgi (tájnyelvi), éhing (tájnyelvi), enniles (tájnyelvi), koldusbendőjű (tájnyelvi) Sz: az éhkoppot nyeli; csillagokat lát az éhségtől; delet harangoznak a gyomrában; éhes, mint a farkas; jojózik a szeme az éhségtől; koplal, mint a cigány lova; kopog a szeme az éhségtől; korog a numerája; majd kilyukad a gyomra; megenné a marokvasat; megenné a méreghúrt is; megenné a vasszeget is; megenné már a boszorkány főztjét is; megenné a patkószeget is; muzsikálnak a hasában a cigányok
  • (valamire): sóvár, sóvárgó, vágyódó, szomjas, szomjúhozó (választékos)

felfuvalkodott, fölf

melléknév
  • kevély, gőgös, öntelt, önhitt, önelégült, dölyfös, fennhéjázó, kérkedő, beképzelt, elbizakodott, felfújt, nagyképű, szerénytelen, kivagyi, pöffeszkedő, nagymellű, pökhendi, fölényes, duzmadt (tájnyelvi), magahitt (régies), pukkadt (régies)

elvegyít

ige
  • elkever, összekever, összevegyít, összeönt, elegyít, felold

cseng, csöng

ige
  • csilingel, szól, hangzik, visszhangzik, peng, zeng, bong (választékos), berreg, csörög, csendül, zendül, cseneg (tájnyelvi), cseng-beng (tájnyelvi), csinglingiz (tájnyelvi), cafog (tájnyelvi)

cetli

főnév
  • (bizalmas): cédula, papírdarab, papírdarabka, fecni (bizalmas)

csúszó-mászó

melléknév
  • szolgalelkű, alázatoskodó, meghunyászkodó, tányérnyaló, talpnyaló, hajbókoló, hízelgő, tömjénező, bókoló, nyalós, nyalizós, gerinctelen, jellemtelen

eltávozás

főnév
  • elmenés, elmenetel, elutazás, kimenő
  • elhalálozás, elmúlás (választékos), elköltözés (választékos)

csillár

főnév
  • függőlámpa, luszter (régies), vilár (régies)

betart

ige
  • beletart, benyújt
  • (szabályt): megtart, figyelembe vesz, követ, teljesít, igazodik (valamihez), alkalmazkodik, engedelmeskedik, eleget tesz, tartja magát (valamihez), ragaszkodik (valamihez), hű (valamihez), szót fogad
  • (valakinek) (szleng): akadályoz, gátol, gáncsol, hátráltat, késleltet, lassít, nehezít, feltartóztat, visszatart, útját állja, betesz (valakinek) (bizalmas)
  • (labdarúgásban) megakaszt, akaszt

degesz II.

főnév
  • (tájnyelvi): has, gyomor

elvakult

melléknév
  • vakbuzgó, fanatikus, vakhitű (régies), elvakított, elfogult, rövidlátó, ádáz, féktelen, szélsőséges