dedukció szinonimái

főnév
  • levezetés, következtetés

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

végleges

melléknév
  • végérvényes, befejezett, definitív (idegen), visszavonhatatlan, megmásíthatatlan, végső, terminális (választékos), örök, tartós, maradandó, elkészült, lezárt, teljes, egész
  • jogerős, hatályos
  • állandó, változatlan, stabil, mozdulatlan, biztos

hűl

ige
  • hidegül, lehűl, meghűl, megdermed, hülepedik (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a dedukció szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csípés

főnév
  • szúrás, bökés, marás
  • bántás, gúny, gúnyolódás, sértés, fricska

boldog-boldogtalan

főnév
  • akárki, bárki, bárki emberfia, akárkicsoda, pityipalkó (bizalmas), fű-fa (pejoratív)

bika

főnév
  • tenyészbika
  • szarvasbika, bivalybika
  • nagy kan, csődör, falubikája, kandúr, (férfi) szexpartner
  • (jelzőként): erős, izmos, deltás (bizalmas), kajakos (férfi) (szleng), izompacsirta (tréfás), deltamatyi (szleng)

barát2

főnév
  • szerzetes, fráter, testvér, csuhás (pejoratív), kámzsás (régies), monak (régies)

csúfol

ige
  • gúnyol, lekicsinyel, ugrat, frocliz (bizalmas), csúfot űz, csúffá tesz (valakit), gúnyt űz (valakiből), gyaláz, megszégyenít, kinevet, kifiguráz, lealacsonyít, bolondot csinál (valakiből), öltöget (régies), szekál (bizalmas), szekíroz (bizalmas), csúfít (tájnyelvi), rútol (tájnyelvi), lemocskol, szatirizál (régies), bázsokurál (tájnyelvi), kuníroz (tájnyelvi), gusztál (tájnyelvi), kámpol (tájnyelvi), cikiz (szleng)

egész I.

melléknév
  • teljes, sértetlen, csonkítatlan, hiánytalan, ép, tökéletes, komplett, integer (idegen), érintetlen, csorbítatlan, osztatlan, kerek, tele, befejezett, fogyatkozatlan (régies), álló (nap), kerek (esztendő) (tájnyelvi)

lakóház

főnév
  • lakóépület, lakás, lak, villa

alsóbbrendű

melléknév
  • alsórendű, alárendelt, al-
  • kezdetleges, primitív, szubaltern (idegen)
  • alacsonyrendű, alantas, alábbvaló, inferioris (régies)

alighogy I.

kötőszó
  • mihelyt, amint, ahogy, miután

aránylag

határozószó
  • viszonylag, relatíve (választékos), a körülményekhez képest, nagyjából, többé-kevésbé, annyira-amennyire
  • (tájnyelvi): arányosan, egyformán

egyhangú

melléknév
  • egyforma, egyöntetű, egységes, ugyanazon
  • unalmas, untató, szürke, színtelen, sótlan, ízetlen, száraz, lapos, élettelen, érdektelen, szellemtelen, vérszegény, tompa, fakó, eseménytelen, mindennapos, hétköznapi, prózai, közönséges, jellegtelen, jelentéktelen, változatlan, vigasztalan, elkoptatott, lerágott, szokványos, átlag, tucat, üres, sivár, kietlen, fád, monoton, sablonos, banális, együtésű (régies), nyomasztó, lélekölő, álmosító, fárasztó, kimerítő

elhurcol

ige
  • elvisz, elhord, elcipel, elrabol, eloroz, elragad, elvonszol
  • rabszíjra fűz, deportál, internál

fennálló

melléknév
  • létező, meglevő, tényleges, valóságos, bevett, adott, érvényben levő, érvényes, hatályos, hatályban levő

esküszik

ige
  • esküt tesz, esküvel fogad, megfogad, esküdözik, ígér, bizonykodik, fogadkozik
  • házasságot köt, esküvőt tart

degradál

főnév
  • lefokoz, visszaminősít
  • alacsonyít, lealacsonyít (valamivé), hátrább tesz
  • alább szállít, kisebbít

csikorog

ige
  • nyikorog, nyekereg, herseg (tájnyelvi), korcog (tájnyelvi), roszog (tájnyelvi), (hó) ropog, nyiforog (tájnyelvi), recseg
  • fagy
  • (tájnyelvi): unszol, kér, könyörög
  • (tájnyelvi): tengődik, nyomorog

dördül

ige
  • durran, dörren, robban, csattan, detonál, pukkan, elsül (fegyver), dörög

erőtan

főnév
  • dinamika (idegen)

dézsa

főnév
  • sajtár, kád, tartály, rocska (tájnyelvi), csöbör (tájnyelvi), zséter (tájnyelvi)

borogatás

főnév
  • priznic (idegen), pakolás, kataplazma (idegen), umslág (régies)
  • felborítás, feldöntés

durva

melléknév
  • érdes, egyenetlen, gyalulatlan, simítatlan (régies), megmunkálatlan, köszörületlen, nyers, kezdetleges, kérges, göcsörtös, ripacsos (tájnyelvi), rücskös, repedezett, szélfújta
  • nagy szemű, szemcsés, darabos
  • odavetett, vázlatos, elnagyolt
  • megközelítő, hozzávetőleges
  • sértő, erőszakos, kíméletlen, goromba, nyers, állatias, vad, bestiális, brutális, otromba, barbár, útszéli, bunkó, kegyetlen, közönséges, ordináré, udvariatlan, embertelen, drasztikus, csiszolatlan, primitív, agresszív, lelketlen, kőszívű, bugris, szívtelen, kemény szívű, szadista, szadi (szleng), furkó (szleng), durung, tuskó (bizalmas) Sz: durva, mint a pokróc; durva, mint a daróc
  • vaskos, erős, trágár, obszcén, ízléstelen, alantas, alpári, mocskos, malac (bizalmas), disznó, sikamlós, szennyes, szemérmetlen, illetlen, nyomdafestéket nem tűrő
  • faragatlan, bárdolatlan, parlagi, műveletlen, pallérozatlan, neveletlen, kulturálatlan, civilizálatlan, barbár
  • (hang): rikoltó, rikácsoló, rekedtes, rezes

esemény

főnév
  • történés, eset, epizód, mozzanat, közjáték, fordulat, incidens, kázus (idegen), faktum (régies), fejlemény, tény