belop szinonimái

főnév
  • becsempész, bedug
  • (belopja magát): beoson, besurran, belopakodik, belopódzik
  • behízelgi magát, a kegyeibe férkőzik (valakinek)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

állambiztonság

főnév
  • államvédelem
  • közbiztonság

félreérthetetlen

melléknév
  • egyértelmű, világos, nyilvánvaló, érthető, magától értetődő, szemmel látható, kétségtelen, kétségbevonhatatlan, megkérdőjelezhetetlen, félremagyarázhatatlan, vitathatatlan, bizonyos, leplezetlen, kézenfekvő, szembeszökő, szembetűnő, határozott, csalhatatlan, tevőleges (régies), igenleges (régies), kategorikus, szabatos, pontos, egyenes, evidens
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a belop szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

beesteledik

ige
  • bealkonyodik, bealkonyul, besötétedik, bebarnul (tájnyelvi), beszürkül (tájnyelvi) Sz: leszáll az este; beáll az est; leszáll az alkony; lemegy a nap; leáldozik a nap (választékos); lenyugszik a nap; leszáll a nap; leszentül a nap (tájnyelvi); lehanyatlik a nap; lebukik a nap; alábukik a nap; estére fordul az idő

ámbár

kötőszó
  • bár, habár, noha, jóllehet, de, ellenben, mégis, holott, pedig, ámbátor

alkalmazkodó

melléknév
  • simulékony, hajlékony, rugalmas, flexibilis, összeférhető, engedékeny, készséges, kezes (bizalmas), jámbor, szelíd, kezelhető, konformista (pejoratív), opportunista

belebukik

ige
  • beleesik, belefordul, beleborul, beledől, belebukfencezik, belebüklik (tájnyelvi)
  • kudarcot vall, rajtaveszt, megbukik (valami miatt), tönkremegy, csődöt mond, lebőg

bogaras

melléknév
  • hóbortos, bolondos, mániás, rigolyás, faksznis, szeszélyes, különc, különcködő, dilis, dilinós (bizalmas), háklis (bizalmas), raplis (bizalmas), hangyás (szleng), habókos (tájnyelvi), hóborkás (tájnyelvi)

kezdetleges

melléknév
  • fejletlen, elmaradott, csökevényes, elemi, kiforratlan, satnya, tökéletlen, primitív, alacsonyrendű, embrionális (idegen), nyers, vázlatos, hevenyészett, odavetett, gyermekded, gyerekes, gyermeki, gyermekcipőben járó

borít

ige
  • dönt, fordít
  • önt, zúdít
  • terít, ráborít
  • fed, burkol, takar, lep, ellep

cipőhúzó

főnév
  • cipőkanál

előmozdít

ige
  • elősegít, hozzásegít, hozzájárul, előrevisz, előrelendít, ösztönöz, nógat, noszogat, szorgalmaz, tolja a szekerét, hajt, egyenget, pártol, pártfogol, gyámolít, ajánl, segít, segédkezik, segítségére van, hasznára van (valakinek), támogat, patronál

durva

melléknév
  • érdes, egyenetlen, gyalulatlan, simítatlan (régies), megmunkálatlan, köszörületlen, nyers, kezdetleges, kérges, göcsörtös, ripacsos (tájnyelvi), rücskös, repedezett, szélfújta
  • nagy szemű, szemcsés, darabos
  • odavetett, vázlatos, elnagyolt
  • megközelítő, hozzávetőleges
  • sértő, erőszakos, kíméletlen, goromba, nyers, állatias, vad, bestiális, brutális, otromba, barbár, útszéli, bunkó, kegyetlen, közönséges, ordináré, udvariatlan, embertelen, drasztikus, csiszolatlan, primitív, agresszív, lelketlen, kőszívű, bugris, szívtelen, kemény szívű, szadista, szadi (szleng), furkó (szleng), durung, tuskó (bizalmas) Sz: durva, mint a pokróc; durva, mint a daróc
  • vaskos, erős, trágár, obszcén, ízléstelen, alantas, alpári, mocskos, malac (bizalmas), disznó, sikamlós, szennyes, szemérmetlen, illetlen, nyomdafestéket nem tűrő
  • faragatlan, bárdolatlan, parlagi, műveletlen, pallérozatlan, neveletlen, kulturálatlan, civilizálatlan, barbár
  • (hang): rikoltó, rikácsoló, rekedtes, rezes

belsőleg

határozószó
  • belülről

becsapódik

ige
  • becsukódik, bevágódik, betevődik, bezuppan (tájnyelvi)
  • (eső): beesik, becsap
  • csalódik, felsül, megjárja, pórul jár, befürdik (valamivel) (szleng), pofára esik (durva), bemázsál (tájnyelvi), csúffá lesz (tájnyelvi), felcsúfolódik (tájnyelvi)

bevontat

ige
  • behúz, behúzat, bevitet

dördül

ige
  • durran, dörren, robban, csattan, detonál, pukkan, elsül (fegyver), dörög

bérelszámolás

főnév
  • bérszámfejtés, bérszámítás, bérmegállapítás

anyagtalan

melléknév
  • testetlen, éteri, szellemi

bizalmas II.

melléknév
  • bizalmi ember, intimus (idegen)

dúl

ige
  • pusztít, rombol, tör-zúz, zúz, rabol, fosztogat, foszt, prédál (régies), elragad, ragadoz (régies)
  • zsákmányol
  • tombol, dühöng, kavarog, zajlik, folyik, forrong
  • (érzés vkihez): kínoz, gyötör, sanyargat