ormótlan szinonimái

melléknév
  • idomtalan, alaktalan, formátlan, otromba, aránytalan, bumszli (tájnyelvi)
  • vaskos, ügyetlen, nehézkes, behemót, esetlen, trampli

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

agyalágyult

melléknév
  • gyengeelméjű, hibbant, bolond, ütődött (bizalmas), hígvelejű, idióta, kretén, hülye, szenilis

ártér

főnév
  • árterület, dagálytér, hullámtér
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ormótlan szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

objektív I.

melléknév
  • független, tárgyilagos, korrekt, pártatlan, elfogulatlan, részrehajlatlan, semleges
  • tárgyi, tárgyias, tárgyszerű, szemléletes
  • világos, tiszta, helyes, tényleges

monománia

főnév
  • rögeszme, kényszerképzet, hóbort, vesszőparipa, hepp (szleng)

mikádó

főnév
  • (japán) császár
  • kabát, felöltő, pufajka

megkér

ige
  • felkér, kérlel, megkeres, könyörög, rimánkodik, esedezik, kunyerál, rekvirál (régies), instál (régies)
  • felszólít, követel
  • feleségül kér, nőül kér
  • elkér, visszakér, visszakövetel, visszaigényel (választékos)(valamiről)
  • megigényel, megkérvényez, megpályáz, kérelmez, folyamodik, meginstál (régies), felkér (tájnyelvi)

oldaltáska

főnév
  • oldalzsák, válltáska, tarisznya

összeveszik, összevé

ige
  • összekülönbözik, összetűz (bizalmas), összekap, összezördül, összezörren, összeszólalkozik, összeakaszkodik, összekoccan, hajba kap (bizalmas), összerúg (bizalmas), összedisputál (tájnyelvi), összekocódik (tájnyelvi), összeágaskodik (tájnyelvi), összebalhézik (szleng)
  • szakít Sz: összerúgja a port; összerúgja a patkót; tengelyt akaszt; összeakasztja a bajuszt; kiborítja a bilit

lódul

ige
  • indul, mozdul, nekiindul
  • takarodik, elhordja magát, elhordja az irháját, szedi a sátorfáját, hődörög (tájnyelvi)

lét

főnév
  • létezés, mivolt, létel (régies), élet, egzisztencia (idegen)
  • megélhetés, fennmaradás, meglét
  • tartózkodás, életpálya, pályafutás, életút, pálya
  • valóság, gyakorlat

karakán

melléknév
  • bátor, határozott, talpraesett, öntudatos, szókimondó
  • rámenős, vagány (bizalmas)
  • (szleng): nyílt, becsületes, őszinte

makroszkopikus

melléknév
  • (szaknyelvi): nagyméretű

pályázó

főnév
  • induló, nevező, jelentkező, résztvevő, versenyző, játékos
  • jelölt, aspiráns (szaknyelvi), kandidátus (régies)

pirít

ige
  • pergel (tájnyelvi), pörköl, pörzsöl, senyveszt, barnít, pergál (tájnyelvi)
  • pirosít, lebarnít, megéget, leéget
  • megszégyenít, rápirít, korhol

elölről

határozószó
  • elülről, elejéről, szemből, szemben
  • újra, elejétől

számfejt

ige
  • kiszámít, elkönyvel

robog

ige
  • száguld, repeszt (szleng)
  • motorozik
  • siet, rohan, száguld, szalad, vágtat, nyargal, tép (szleng)
  • (régies): zúg, dübörög

orrlyuk

főnév
  • orrnyílás, horty (régies)

nyugtató II.

főnév
  • nyugtatószer, idegcsillapító, dilibogyó (szleng)
  • altató, altatószer

őszintén

határozószó
  • igazán, szívből, kereken, kertelés nélkül, egyszerűen, egyenesen, nyíltan, magyarán, áperte (régies), feketén-fehéren, kerek perec

réveteg

melléknév
  • révedező, méla, mélázó, merengő, tétovázó, tétova, álmatag, álmodozó, ábrándos, ábrándozó, révült, holdkóros (bizalmas)

ózondús

melléknév
  • (levegő): üde, friss, tiszta

mozdulat

főnév
  • taglejtés, tagjártatás (régies), gesztus, gyökkentés (régies), svung (bizalmas)
  • lépés, ugrás
  • moccanás

összekerül

ige
  • összegyűlik, összegyűl, összejön
  • összetalálkozik, összeakad, összefut, összeszalad
  • összeházasodik, egybekel (választékos), házasságra lép, frigyre lép
  • összeköltözik

ritkít

ige
  • gyérít
  • kikapál, kigyomlál, egyel
  • kiszed, kitép, kiszaggat