üvöltés szinonimái

főnév
  • kiáltás, ordítás, bőgés, bömbölés, kiabálás
  • (állaté): vonítás, vonyítás, szűkölés
  • (szélé): zúgás, süvöltés, tombolás, tutulás (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

aránytalanság

főnév
  • egyenlőtlenség, aszimmetria, eltérés, idomtalanság, diszproporció (idegen), ametria (idegen)

settenkedik

ige
  • setteng, sündörög, senderkedik (tájnyelvi), seppenkedik (tájnyelvi), setrenkedik (tájnyelvi), somfordál, sompolyog, kujtorog, lopakodik, lopódzik, ólálkodik, oldalog, oson, surran
  • rejtőzik, lappang, bujdokol
  • (valaki körül): forgolódik, lábatlankodik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a üvöltés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

unos-untalan

határozószó
  • egyre, egyre csak, újra meg újra, örökösen, szüntelen, minduntalan, folyton, folyton-folyvást, szakadatlanul, állandóan, furtonfurt (régies)

terjeng

ige
  • terjed, szálldos, szállong, tért hódít, teret nyer, terpeszkedik, tódul, árad, elharapódzik, elharapózik

tekintély

főnév
  • tisztelet, köztisztelet, respektus (idegen), respekt (bizalmas), becsülés, megbecsülés, megbecsültség, közmegbecsülés, nimbusz, presztízs, elismerés, elismertség, hír, hírnév, renomé (bizalmas), reputáció (idegen)
  • szaktekintély, auktoritás
  • (tréfás): pocak, poci (bizalmas), haskó (bizalmas), hasi (bizalmas)

szívvirág

főnév
  • csüngőszív, hölgyvirág, jézusszíve, krisztusszíve, szívecske

ügetőverseny

főnév
  • ügető, lóverseny

vénember

főnév
  • öregember, vénség, vén, agg, aggastyán, salabakter (bizalmas), matuzsálem, pátriárka, múmia (pejoratív), szotty (tájnyelvi), trotty (bizalmas), trotli (bizalmas)

szabadlábon

határozószó
  • szabadon, szabadként, kint (bizalmas)

spriccel

ige
  • fröcsköl, fröccsen, fecskendez, föcsög (tájnyelvi), kilövell, preckel (tájnyelvi)

osztrák

melléknév, főnév
  • ausztriai, ciszlajtáni (régies), fekete-sárga (régies), sógor (bizalmas)

szapora I.

melléknév
  • termékeny, termőképes, tenyésző, burjánzó, gyümölcsöző, produktív
  • bő termésű, bőséges, sokasodó
  • (tájnyelvi): laktató, kiadós
  • (tájnyelvi): gyors, fürge, sebes, hamar, hamari (tájnyelvi)
  • (régies): sok, sűrű
  • bővelkedő, gazdag

veszekedett

melléknév
  • haszontalan, semmirekellő, semmirevaló, hitvány, alávaló
  • (tájnyelvi): dühös, vad, veszett
  • fáradságos, nehéz, vesződséges
  • (tájnyelvi): hibás, romlott

völgy

főnév
  • völgység, mélyedés, barázda
  • szakadék, hasadék, szoros, hegyszoros, szurdok, kanyon, aszó (szaknyelvi), hajlat, dolina (idegen)

kiborul

ige
  • kiömlik, kidől, kiloccsan, feldől, felbillen, felfordul, kihull, kiszóródik, kiesik
  • (bizalmas): kijön a sodrából, kifakad, feldühödik(bizalmas)
  • (bizalmas): összeroppan

üzérkedik

ige
  • spekulál, feketézik (szleng), seftel (bizalmas), nyerészkedik, üzletel, kufárkodik (régies), nyerekedik (tájnyelvi), zsidóskodik (régies), síbol (szleng)
  • valutázik (bizalmas)

újlatin

melléknév
  • román, neolatin (szaknyelvi)

vastagbőrű

melléknév
  • szégyentelen, érzéketlen, rinocéroszbőrű

vakoskodik

ige
  • vaklál (tájnyelvi), vaklász (tájnyelvi), batramáskodik (tájnyelvi), pilátuskodik (tájnyelvi)

testmagasság

főnév
  • magasság, testhossz
  • termet

végleg

határozószó
  • végképp, végképpen, véglegesen, végérvényesen, egyszer s mindenkorra, visszavonhatatlanul, örökre
  • végül
  • teljesen