útkereszteződés szinonimái

főnév
  • keresztút, keresztesút (tájnyelvi), útkeresztezés, kereszteződés, általút (régies), válaszút
  • csomópont

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

zegernyés

melléknév
  • (tájnyelvi): zimankós, hóviharos, hófúvásos, hóförgeteges
  • viharos
  • (tájnyelvi): kötekedő, akadékoskodó, gáncsoskodó, ingerkedő, civakodó, hepciáskodó (bizalmas), házsártos, zehernyés (tájnyelvi)

fakad

ige
  • kibuggyan, előtör, feltör, felszökik, folyik, ered, serked
  • kihajt, kifeslik, kibomlik, kisarjad, serked, zsendül, kiszökken, rügyezik, kibújik, kipattan
  • ered, keletkezik, fejlődik, származik, támad, jön, adódik, létrejön
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a útkereszteződés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

tükröződés

főnév
  • kifejeződés
  • visszaverődés

tekinthető

melléknév
  • felfogható, elfogadható, gondolható

társadalombiztosítás

főnév
  • betegbiztosítás, szociális ellátás, szociális háló, tébé (bizalmas), TB

szétolvad

ige
  • széjjelolvad, elolvad, szétfolyik, eloszlik
  • (pénz): elfogy

undor

főnév
  • undorodás, utálat, utálkozás, irtózás, iszony, iszonyodás, csömör, émelygés, hányinger, borzalom, borzadás
  • nemtetszés, idegenkedés, averzió (választékos), ellenszenv, megvetés, gyűlölet

vasszorgalom

főnév
  • hangyaszorgalom, igyekezet

spicc1

főnév
  • cipőorr
  • lábujjhegy
  • (tájnyelvi): szipka, szopóka
  • (szaknyelvi): faszén

sistereg

ige
  • serceg, sustorog, süstörög (tájnyelvi), sustorékol (tájnyelvi), bizseg (tájnyelvi), zsizseg (tájnyelvi)
  • pattog, ropog, zizeg, zörög

olt2

ige
  • szemez, nemesít, ojt, plántál (régies)
  • injekcióz, befecskendez

szag

főnév
  • illat
  • aroma
  • bűz, büdösség, bűzösség, ájer (tájnyelvi)

végtére

határozószó
  • utoljára, végül, végül is, a végén, végezetül, utolsónak, mégiscsak
  • csakhogy
  • utóvégre, elvégre, hiszen, hisz (bizalmas)

visszamarad

ige
  • lemarad, elcsenevészedik, elsatnyul, (fejlődésben) elmarad, csökik (tájnyelvi)
  • hátramarad, megmarad, fennmarad
  • nyakán marad

kesereg

ige
  • gyötrődik, szomorkodik, szomorog (tájnyelvi), szontyorog (tájnyelvi), bánkódik, búsul, búslakodik, búsong, sí-rí, lamentál (bizalmas), kesergél (tájnyelvi), desperál (idegen)
  • sóhajtozik, siránkozik, jajgat, sopánkodik, panaszkodik
  • (régies): sír, sirat
  • gyászol

utóhang

főnév
  • utószó, zárószó, záróbeszéd, berekesztés, peroráció (szaknyelvi), epilógus
  • fogadtatás

turcsi

melléknév
  • (bizalmas): pisze, fitos
  • tömpe

választmány

főnév
  • vezetőség, bizottság, bizottmány, testület, tanács, grémium (idegen)

ülésezik

ige
  • ülést tart, gyűlésezik, összeül, értekezik, tanácskozik, tárgyal, ül (régies)

tempó

főnév
  • ütem, taktus, vágás (szaknyelvi)
  • időmérték, ritmus
  • iram, iramat (régies), sebesség, gyorsaság, lendület, elán, nekibuzdulás, sietség, dinamizmus (idegen)
  • viselkedésmód, cselekvésmód, magatartás, szokás

vándorkereskedő

főnév
  • házaló, kupec (régies), vásározó, birbicses (tájnyelvi), kucséber (tájnyelvi)