összezár szinonimái
ige
- (valakit valakivel): összecsuk, összeszorít
- (valakit valakivel): összecsuk, összezsúfol, bezsúfol
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
gyenge, gyönge I.
melléknév
- erőtlen, elesett, legyengült, leromlott, energiátlan, bágyadt, fáradt, pilledt
- vézna, nyápic, csenevész, törékeny, beteges, fejletlen, nyamvadt, nyiszlett (bizalmas), venyige (szleng), hadibéna (szleng), halnivaló (tájnyelvi), nyüszüge (tájnyelvi)
- munkaképtelen, hasznavehetetlen Sz: a szél is elfújja; alig áll a lábán; elfújja, mint aszott szénát a szél; erős, mint a kócmadzag; erős, mint aki csutkán telelt; erős, mint a sörecet; erős, mint az oláh ecet, két liter egy főzet; erőtlen, mint a bőréből kivetkezett kígyó; erőtlen, mint a tót kaszás; gyenge lábon áll; gyenge, mint a puliszka; gyenge, mint a bőrehagyott kígyó; gyenge, mint a pókháló; gyenge, mint a harmat; gyenge, mint az őszi légy; hálni jár belé a lélek; jó húsban van, fél kézzel eszi a nápolyit; majd elfújja a szél; olyan erőtlen, még a lehelet is árt neki; olyan, mint a váltott gyerek; olyan, mint az árnyékon nőtt bodza; rossz bőrben van; szédeleg, mint az őszi légy
- korai, fiatal, zsenge, tejes
- puha, lágy, finom
- erélytelen, puhány, elpuhult, határozatlan, gyengekezű, tehetetlen, gyámoltalan, pipogya
- befolyásolható, ingatag, bizonytalan, habozó
- gyatra, silány, elégtelen, vacak, jelentéktelen, csekély, gyér, szerény
- hatástalan, ügyetlen
- (szél): enyhe, mérsékelt
- (ebéd): könnyű, sovány, tartalmatlan, híg
- (hang): halk, suttogó, fályolos, fakó, erőtlen
ördögi
melléknév
- sátáni, diabolikus, félelmetes, pokoli, infernális (régies), démonikus, démoni, kísérteties, gonosz, alvilági, ördöngös
- kárörvendő, gúnyos
összehoz
ige
- közel hoz, megismertet, összeismertet, bemutat (valakit valakinek)
- összeboronál, összekalapál, összekovácsol, összeházasít
- (véletlen): összesodor, összevet
- (bizalmas): összeállít, létrehoz, megalkot, megír
- (pénzösszeget): összeszed, összegyűjt, előteremt, megkeres, összespórol (bizalmas), előkapar, összetarhál (szleng)
megboldogult
melléknév, főnév
- elhunyt, megholt, néhai, egykori, elköltözött, boldogult, Istenben boldogult, halott, üdvözült
meghal
ige
- elhuny, elhalálozik, exitál (szaknyelvi), elhal, halálát leli, megboldogul, elalszik, elszenderül, kiszenved, elmegy, eltávozik, elköltözik, életét veszti, meghalálozik (régies), kiterítik, felfordul (durva), meggebed (durva), elpatkol (durva), megdöglik (durva), kinyúlik (durva), kidől a sorból (bizalmas), bekrepál (szleng), megkrepál (szleng), megmurdel (szleng), kipurcan (szleng), kinyiffan (szleng), bekampecel (tájnyelvi), eltalpal (tájnyelvi), kihűl (tájnyelvi), megnyuvad (tájnyelvi), kiegyenesedik (tájnyelvi), megmered (tájnyelvi), betestál (tájnyelvi), elhal (tájnyelvi), elvégez (tájnyelvi) Sz: a barátok zsákjába jutott; a fekete bika a lábujjára hág; a halál fogára jut; a halál horgára akad; a hátára fektetik; a másvilágra költözik; Ábrahámra vicsorítja a fogát; alulról szagolja az ibolyát; ámen neki; átszenderül a másvilágra; az örök világosság fényeskedik neki; beadja a kulcsot (szleng); beadja a mennyország kulcsát; beadja az ipart (szleng); befejezi az életet; befejezi földi pályafutását; beleharap a halál kutyája; beszámol a bőrével; beteszi az ajtaját a halál; búcsút vesz az árnyékvilágtól; csizmáját üresen hagyja; csontjára hűl a bőre; elalszik a gyertyája; elalszik a világa; elalszik az Úrban; elalszik örökre; elejtette a kanalát; elejti a kiskést; eljön érte a Kaszás; elköltözik a másvilágra; elköltözik Ábrahám kebelébe; elköltözik az örök vadászmezőkre; elmegy Földvárra deszkát árulni (bizalmas); elmegy tormát ásni; elmegy vakondokországba; elmetszették a fonalát; elnyelte a horgot; elnyújtotta a bocskort; eloltják gyertyáját; elragadja a halál (választékos); elragadta a Szent Mihály lova; elrúgja a szeget; elszakad az élete fonala; eltávozik az élők sorából; elválik a kenyér héjától; feldobja a talpát (szleng); felkötik az állát; félreteszi a csákóját; felveszi a néhai nevet (bizalmas); férgeknek adja testét; fűbe harap (bizalmas); itt hagyja az árnyékvilágot; jobblétre szenderül; kákkot mond; karóra kerül az irhája; kiadja a lelkét; kidől a sorból; kifingott a kürtőn (durva); kifüstöl a Krisztus kéményén; kihúzták alóla a gyékényt; kikéri a levelét, kileheli a lelkét (választékos); kimúlik az árnyékvilágból (választékos); kiterítették a bőrét; kivette a csatot; koporsóba száll; körmöt rúg; lefújtak neki; lehunyja a szemét; lehunyja a szemét örökre (választékos); leköszön a hivatalról; lemond a házhelyről; leszalad a csillaga; leteszi a gondját; magához szólítja az Isten; marjára fekszik; megfőzték a torkásáját; megkönnyebbedik az ágya szalmája; megrúgta a Szent Mihály lova, soha ki nem gyógyul; megszűnik létezni; megtér atyáihoz (választékos); megtér őseihez (választékos); négy deszka közé teszik; nem eszik több lágy cipót; nem látja többet az Isten egét; örök álomba merül (választékos); örök nyugovóra tér (választékos); padlásra kerül a bőre; padra kerül a bőre; padra teszik a csizmáját; padra viszik a bőrét; papok erszényébe kerül; Pilátushoz megy vacsorára; Pilátusra vicsorítja a fogát; porba harap; ráhűl a bőr; rálép a csőszökör a lábára; sírba száll; szegre akasztják a csizmáját; testamentumot csinált; utoléri a vég; utolsót rúg; ütött az órája; vége lesz; végleg elhagyja övéit (választékos); végsőt lehel; visszaadja lelkét teremtőjének (választékos); viszatér a porba, amelyből vétetett
- (harcban, erőszakos halállal): elpusztul, halálát leli, kimúlik, elesik, odavész, ottmarad Sz: otthagyja a fogát; fűbe harap (bizalmas)
piszlicsáré
melléknév
- (bizalmas): jelentéktelen, lényegtelen, piti (bizalmas), apró-cseprő, csip-csup
- értéktelen
éppúgy
határozószó
- éppen úgy, ugyanúgy, hasonlóképp, szintén, szintúgy, azonképp, azonképpen, csakúgy
siralom
főnév
- sírás, kesergés, jajgatás, jajveszékelés, keserv
- kesergés, siránkozás, panasz, lamentáció (régies), sopánkodás, zokszó
- (szaknyelvi): sirám, panaszdal
- (régies): kesergés, gyászolás
ösztökél
ige
- ösztönöz, biztat, buzdít, nógat, noszogat, bátorít, sürget, siettet, sarkall, sarkantyúz, serkent, kapacitál, unszol, tüzel, hajt, doppingol (bizalmas), stimulál, inspirál, motivál, szuttyongat (tájnyelvi), kénytet (tájnyelvi)
önkínzás
főnév
- önsanyargatás, önmarcangolás, önvád, önemésztés
- önostorozás, flagelláció, aszkézis
- emésztődés, gyötrődés, tépelődés
seregszemle
főnév
- enumeráció (szaknyelvi), seregszámla (régies), felsorolás
- szemle, hadi szemle, katonai szemle, felvonulás, mustra (régies)
- számbavétel
simít
ige
- egyenget, planíroz (régies), lapít, hengerel (szaknyelvi)
- vasal, mángorol, simáz (tájnyelvi), sikárol (tájnyelvi)
- gyalul
- reszel
- köszörül
- csiszol, fényesít, tisztít
- megsimít, megérint, simogat, cirógat
- elsimít, eltussol, szőnyeg alá söpör, eltüntet, sminkel (pejoratív), elmismásol (bizalmas)