önsúly szinonimái

főnév
  • üres súly, saját súly

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

középosztály

főnév
  • polgárság, burzsoázia, polgári osztály

kikerül

ige
  • megkerül, elkerül, kitér, elhajlik, (sugár) megtörik
  • kivéd, kitér, felfog, elhárít, kisiklik, kihúzza magát, elejét veszi, megelőz, megakadályoz, hatástalanít
  • elnéz, elkerüli a figyelmét, elmellőz (tájnyelvi)
  • túljut, kijut, megmenekül, megúszik (bizalmas), kikecmereg, kievickél, kivergődik, kivacáholódik (tájnyelvi), kivackolódik (tájnyelvi)
  • kitelik, futja, kijön
  • összeáll, összetevődik, származik, összejön, áll (valamiből)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a önsúly szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

olyankor

határozószó
  • akkor, olyantájban

műértő I.

melléknév
  • hozzáértő, szakavatott, szakképzett

morfondírozik

ige
  • töpreng, átgondol, fontolgat, latolgat, mérlegel, meghány-vet, számítgat, megrág, tanakodik, tűnődik, rágódik, tépelődik, spekulál, studíroz (bizalmas), meditál, filózik (szleng), gógyizik (szleng)

megretten

ige
  • megijed, megriad, megrémül, megborzad, megszeppen, meghökken, megdöbben

ováció

főnév
  • örömujjongás, örömrivalgás, üdvrivalgás, éljenzés, ünneplés, vivátozás, hozsanna, hozsannázás, lelkesedés, ujjongás

párás

melléknév
  • páradús, páratelt, nedves, nyirkos, ködös
  • (szem): fátyolos, könnyes, homályos

makkegészséges

melléknév
  • Sz: egészséges, mint a makk, majd kicsattan az egészségtől

lökdös

ige
  • taszigál, döföl (tájnyelvi), lökötöl (tájnyelvi), gyeszetel (tájnyelvi), hány-vet (tájnyelvi)

kémény

főnév
  • kürtő (régies), kamin (régies), füstös (tájnyelvi), füstkieresztő (régies)

meddő II.

főnév
  • meddő kőzet
  • meddő bánya, meddőhányó

pásztor

főnév
  • juhász, juhpásztor, számadó, bacsó (tájnyelvi), pakulár (tájnyelvi)
  • disznópásztor, kondás, csordás, tehénpásztor, gulyás, csordapásztor, marhapásztor, cowboy (idegen), gaucho (idegen) Sz: hordozza a botot
  • (tájnyelvi): csősz, őr
  • pap, lelkipásztor, atya, lelkész, tisztelendő, tiszteletes

pótlólag

határozószó
  • pótlásként, kiegészítésként
  • visszamenőleg, utólag

elszürkül

ige
  • megszürkül
  • (égbolt): elborul, beborul, befelhősödik
  • (stílus): ellaposodik, elszegényedik

szellem

főnév
  • kísértet, árny, árnyék, jelenés, fantom, látomás, rém, démon, mumus, szilfid (régies), lidérc, dzsinn (idegen)
  • ész, értelem, elme, tudat, gondolkodás, spiritusz (bizalmas)
  • zseni, lángész, lángelme, géniusz
  • korszellem, közszellem, szellemiség, lélek, felfogás
  • szellemesség, fantázia

sablon

főnév
  • minta, simli (idegen), séma, modell, prototípus, mintadarab, makett, példa, paradigma (idegen), klisé, forma, kaptafa, matrica
  • sztereotípia (idegen), közhely, frázis, szólam, banalitás, laposság

öntözőkanna

főnév
  • locsolókanna, locsoló

oldódik

ige
  • szétoszlik, széjjeloszlik, eloszlik, feloldódik
  • hígul
  • lazul, bomlik, kikötődik
  • olvad, ellágyul, felenged

ötöl-hatol

ige
  • hímez-hámoz, köntörfalaz, kertel, mellébeszél, csűri-csavarja a szót, rizsáz (szleng)

rozoga

melléknév
  • rozzant, roskatag, roskadozó, roskadt, roggyant, düledező, omladozó, omlatag, lerobbant (szleng), kidőlt-bedőlt, ragyva (régies), viharvert, ütött-kopott, lepusztult, pusztuló, ócska, dugadőlt (tájnyelvi), tropa (szleng) Sz: csak a rozsda tartja össze
  • gyenge, gyönge, legyengült, beteges, fáradékony, megviselt, erőtlen, tántorgó, bizonytalan, trotli (bizalmas), trottyos (bizalmas)

ősrégi

melléknév
  • ősi, régi, archaikus, prehisztorikus (szaknyelvi), hajdankori, vízözön előtti, hajdani, ósdi, ódon, ásatag, antik

nagybirtok

főnév
  • uradalom, latifundium (szaknyelvi)
  • ültetvény, farm

panasz

főnév
  • (szaknyelvi): tünet, szimptóma (szaknyelvi)
  • sérelem, hasfájás (szleng)
  • panaszkodás, kesergés, panaszolkodás (régies), sirám, siralom, jeremiád (szaknyelvi), jajkiáltás (választékos), lamentáció (régies), lamentálás (bizalmas), sopánkodás, nyavalygás, siránkozás, óbégatás (pejoratív), nyafogás, zsémbelődés
  • panasztétel, reklamáció
  • bejelentés, feljelentés, panaszirat, kereset, vád
  • kifogás, óvás, felszólalás, tiltakozás, fellebbezés, apelláta (idegen)

ruhatáros

főnév
  • ruhatárnok (régies)