összetett szinonimái
melléknév
- (kéz): összekulcsolt, összefont
- bonyolult, bonyodalmas, sokrétű, komplikált, komplex (választékos), sokoldalú, szerteágazó, tekervényes, szövevényes
- vegyes
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
álnok
melléknév
- alattomos, aljas, csalárd, hamis, gonosz, kétszínű, kétkulacsos, hazug, ravasz, rókalelkű, sunyi, képmutató, fondorlatos, hamis lelkű, becstelen, cinok (tájnyelvi), tarkalelkű (tájnyelvi), hipokrita Sz: angyal a szava, de ördög a szíve; báránybőrben farkas; olyan, mint az áspiskígyó; soha egyenesen nem állnak a szavai; szentéletű vasfazék, csak a füle kormos; tele a szája Istennel, a szíve pedig ördöggel; vizet prédikál, bort iszik
önmegtagadás
főnév
- önmegtartóztatás, önmérséklet, önfeláldozás, önuralom, önsanyargatás, önkínzás, aszkézis (idegen)
- lemondás
nekiront
ige
- nekitámad, ráront, rátámad, rátör, rajtaüt, támadást intéz, megszorongat
- nekirohan, rárohan, nekimegy, nekifut, nekiiramodik, odarohan
összefoglalás
főnév
- összefoglaló, szinopszis (szaknyelvi), foglalat, szintézis (idegen), káté, kiskáté, áttekintés, vázlat, summárium (idegen), kompendium (idegen), rezümé, összegzés, kivonat
- recenzió (szaknyelvi)
megbánt
ige
- megsért, lelkébe gázol, önérzetébe gázol, becsületébe gázol, vét (valaki ellen), inzultál, sértéssel illet, elszomorít, belemar, belerúg, megsebez Sz: belegyalogol a lelkébe; belegázol a lelkivilágába
kettéválik
ige
- elválik, kettéoszlik, elágazik, divergál (idegen), szétválik, széthasad, szétreped, szétszakad, szétmegy, szétágazik, kettészakad, kettéreped
meggondol
ige
- megfontol, fontolóra vesz, felfontol (tájnyelvi), átgondol, mérlegre vet, mérlegel, latolgat, megrág (bizalmas), meghány-vet, konsziderál (idegen), kontemplál (régies), ruminál (idegen), feltökél (tájnyelvi)
- (elhatározást): megváltoztat, megmásít, visszavon(valamihez)(valami mellett)
pipere
főnév
- cicoma, ficsere (régies), illatszer
- (régies): ék, ékítmény, cifraság
- fehérnemű
- szépségápolás, szépítkezés
- cifrálkodás, fényűzés
- (régies): trágya, gané (tájnyelvi)
ép
melléknév
- csorbítatlan, hiánytalan, egész, csonkítatlan, felbontatlan, osztatlan, bántatlan, töretlen, sértetlen, hibátlan, érintetlen, intakt (szaknyelvi), integer (idegen), romlatlan, rontatlan (régies), vesztegetlen (régies)
- egészséges, erőteljes, jó karban levő, jó állapotban levő, gyógyult
- épkézláb, érthető, világos, hasznos, termékeny, életrevaló
széthord
ige
- szétvisz, széthurcol, szétszór, széjjelszór
- (hírt): elterjeszt, szétkürtöl, széjjelkürtöl, kibeszél, elpletykál
- (tűzfegyver): mellélő
siklik
ige
- csúszik, suhan, repül, sikamlik (tájnyelvi), sikamodik (tájnyelvi), iszamodik (tájnyelvi), csuszamlik
összetrombitál
ige
- összehív, egybehív, összegyűjt, egybegyűjt, összecsődít, összeterel, összetoboroz, verbuvál, egybecsődít, összeszed, összeharangoz, összedobol, összekolompol, összekürtöl, gyülekeztet
önálló
melléknév
- független, abszolút (idegen), maga ura, maga embere, önellátó, maga gazdája, szuverén, autonóm, különálló, szabad, szeparált (idegen), korlátlan, egyedülálló, önrendelkezésű, egyéni, privát
- eredeti Sz: megáll a maga lábán; maga kenyerén van
- felszabadult
palástol
ige
- titkol, titokban tart, leplez, takargat, kendőz, elkendőz, rejteget, elfed, eltakar, elhallgat, álcáz, visszafojt
pehely
főnév
- pehelytoll, tollpihe, pihe, pöhöly (tájnyelvi), pihőke (tájnyelvi), pelyh (régies)
- hópehely, hópihe
- szakáll, legénytoll (tájnyelvi)
sietség
főnév
- sietés, igyekezet, sürgés-forgás, iram, rohanás
- gyorsaság, élénkség, hamarság (régies)
- kapkodás, hajsza (bizalmas), lótás-futás, nyüzsgés