állapot szinonimái

főnév
  • közérzet, hogylét, egészségi állapot, kondíció, erőnlét, kondi (bizalmas), forma (bizalmas)
  • helyzet, állás, státusz, körülmény, szituáció
  • stádium, fok, szakasz, fázis, fokozat, szint

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

fennkölt

melléknév
  • emelkedett, fenséges, magasztos, magasröptű, méltóságteljes, szublimis (választékos), szárnyaló, fennszárnyaló (régies), patetikus, felemelő, választékos, ünnepélyes
  • (régies): öntudatos, büszke

készruha

főnév
  • konfekció (idegen), konfekcióáru
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a állapot szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

akármerről

határozószó
  • bármerről, akárhonnan, bárhonnan

áldatlan

melléknév
  • kellemetlen, bajos, balszerencsés, vészhozó, rossz, kedvezőtlen, előnytelen, káros, ártalmas, baljóslatú, ominózus, átkos
  • rendezetlen, fejetlen, zűrzavaros

átcserél

ige
  • felcserél, kicserél, átvált
  • becserél, visszacserél

impulzus

főnév
  • hatás, lökés
  • ösztönzés, indítás
  • (szaknyelvi): mozgásmennyiség

atomerőmű

főnév
  • atomreaktor, atommáglya

behurcol

ige
  • bejuttat, bevisz, bevonszol, behord, becipel
  • (betegséget): bejuttat, elterjeszt, behoz

diakónus

főnév
  • szerpap
  • lelkigondozó

bunkó II.

melléknév
  • (szleng): tahó (tájnyelvi), udvariatlan, modortalan, barátságtalan, faragatlan, bárdolatlan, goromba, durva, alpári, közönséges, műveletlen, neveletlen, kulturálatlan, civilizálatlan, betonfejű (szleng), dinnye (szleng)

állatkert

főnév
  • zoo, menazséria (régies), állatoskert (tájnyelvi)
  • vadaskert, vadaspark

ajtó

főnév
  • bejárat, bemenet, kapu, ajtónyílás, kapuzat (tájnyelvi)
  • (átvitt értelemben): bejárás (tájnyelvi), belépés, (vmibe vezető) út

arculcsapás

főnév
  • arculütés, pofon, pofonütés, pofoncsapás, nyakleves, füles, pofleves (régies), poflé (régies), tasli (bizalmas), csárdás (bizalmas), frász (bizalmas), flemm (szleng)
  • sértés, bántás, meggyalázás, megszégyenítés, szembeköpés, szemköztköpés, sárba tiprás, sárba rántás, lábbal tiprás

brácsa

főnév
  • mélyhegedű, viola (szaknyelvi), nagyhegedű (régies), öreghegedű (régies)

ama

melléknév
  • amaz, az a, azon

árvácska

főnév
  • kerti árvácska, viola, árvaviola, háromszínű ibolya, viola tricolor (szaknyelvi), szentháromságfű, árvavirág (tájnyelvi), bársonyka (tájnyelvi), császárszakáll (tájnyelvi)

bukik

ige
  • esik, elesik, elvágódik, feldől, felborul, elterül
  • lemerül, merül, lebukik, alámerül, alábukik
  • (égitest): lenyugszik, lemegy, alászáll, letűnik, hanyatlik
  • megbukik, elhasal (bizalmas)
  • (üzleten): veszít, leég, befuccsol (szleng), rámegy a gatyája (szleng)
  • elbukik, elzüllik
  • (valakire): vágyik, kíván, szeret