ama szinonimái

melléknév
  • amaz, az a, azon

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

gyökeredzik, gyökere

ige
  • alapszik, alapul
  • ered, származik

hashajtó

főnév
  • hashajtó szer, hajtószer, purgatívum (szaknyelvi), purgó (régies, bizalmas), tisztító (régies), hastisztító (régies), szalajtó (régies), fostató (tájnyelvi, régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ama szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

alapigazság

főnév
  • alaptétel, alaptörvény, alapelv, sarkigazság, sarktétel, axióma (szaknyelvi), evidencia, princípium (szaknyelvi)

állapot

főnév
  • közérzet, hogylét, egészségi állapot, kondíció, erőnlét, kondi (bizalmas), forma (bizalmas)
  • helyzet, állás, státusz, körülmény, szituáció
  • stádium, fok, szakasz, fázis, fokozat, szint

átnyújt

ige
  • átad, odaad, odanyújt, rendelkezésre bocsát, átruház, ráruház, prezentál, átméltat (tájnyelvi)

intő II.

főnév
  • intés, megintés, megrovás, beírás

avítt

melléknév
  • elviselt, viseltes, elkoptatott, kopott, ásatag, elhasznált, ócska, nyűtt, elnyűtt, ósdi, divatjamúlt, ódivatú, avult

belefoglal

ige
  • befoglal, beágyaz, beleágyaz
  • beleilleszt, beleépít, beletold, belevesz

dobban

ige
  • koppan, dübben (tájnyelvi)
  • (szív): ver, rebben (tájnyelvi)

cakk

főnév
  • fog, fogazás, csipkézés
  • (régies): hajhullám, hajfürt
  • cangli (tájnyelvi)

ameddig

határozószó
  • amíg, míg, meddig, amennyire, valamíg (régies)

alája

határozószó
  • alá, alulra

aspiráció

főnév
  • törekvés, szándék, vágy, folyamodás
  • beszippantás
  • hehezet

burzsoá

főnév, melléknév
  • tőkés, burzsuj (régies)
  • polgár, nyárspolgár

áperte, ápertén

határozószó
  • nyíltan, kereken, kertelés nélkül, kerek perec

átfon

ige
  • átsző, átfűz
  • átölel, körülfog, karjába zár, átkarol, átnyalábol

büszke

melléknév
  • önérzetes, magabiztos, öntudatos, magabízó (választékos)
  • (valakire, valamire): nagyra van (valamivel), dagad a büszkeségtől
  • kevély, gőgös, dölyfös, rátarti, rátartós (tájnyelvi), hetyke, kivagyi, fennhéjázó, felfuvalkodott, pökhendi, karót nyelt, nyársat nyelt, arrogáns, hencegő, felvágós, elbizakodott, pöffeszkedő, nagymellű, hivalkodó, kérkedő, beképzelt, önelégült, önhitt, öntelt, fölényes, leereszkedő, nagyképű, páváskodó, elbízott, begyes (tájnyelvi), kitarti (tájnyelvi), gangos (tájnyelvi) Sz: a bíró kocsisa sem kevélyebb nála; feltartja az orrát, mint a zámolyi borjú; fenn hordja a fejét; fenn van a lován, létrát kell tenni melléje, hogy leszállhasson; kevély, mint a kanpáva; kevély, mint a pulykakakas; nagy mellel van; neki a bíró is csak fitty; nem hajlik a dereka; rátartja magát, mint a mécs; úgy feszít, mint két malac egy zsákban
  • (régies): délceg, nyalka, kényes (tájnyelvi)
  • emelkedett, magasztos, méltóságteljes, fenséges, fejedelmi, uralkodói, fennkölt
  • nagyratörő, nagyralátó