szeptemvirátus jelentése

  • jogtudomány hétszemélyes tábla, a legfelsőbb bíróság a rendi Magyarországon
  • latin septemviratus ‘ua.’, lásd még: szeptemvir (a triumvirátus mintájára)

További hasznos idegen szavak

martinkemence

  • műszaki ócskavas és nyersvas összeolvasztásával acélt előállító kemence
  • a feltaláló francia P. E. Martin mérnök nevéből

ontologizmus

  • filozófia 19. századi olasz vallásbölcseleti irányzat, amely szerint minden megismerés feltétele az isteni abszolútum megélése, közvetlen szemlélete
  • olasz ontologismo ‘ua.’, lásd még: ontológia, -izmus
A szeptemvirátus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

soldo

kiejtése: szoldó
  • régi olasz pénzérme, a líra egyhuszadát érte
  • olasz, ‘ua.’ ← késő latin soldus ← latin solidus, lásd ott

etiolálódás

  • növénytan fény hiányából adódó fejlődési rendellenesség, pl. elszíntelenedés
  • német etiolieren ‘elsápad, elszíntelenedik’ ← francia étioler, régebben éteuler ‘zöld színét veszti’ ← ófrancia estubler ‘szalma’ ← népi latin stupula ← latin stipula ‘ua.’

diaré

  • orvosi hasmenés
  • francia diarrhée ← tudományos latin diarrhoea ← görög diarrhoia ‘ua.’, tkp. ‘átfolyás’: dia- ‘át’ | rhoé ‘folyás’ | rheó ‘folyik’

paleolit

  • őskőkori
  • magyar röv ← német paläolithisch ‘ua.’, lásd még: paleolitikum

grammatika

  • tudomány nyelvtan
  • tudományos latin grammatica (ars) ‘nyelvtani (mesterség)’ ← görög grammatiké (tekhné) ‘ua.’ ← grammatikosz ‘az írott nyelvvel kapcsolatos, nyelvtani’ ← gramma, grammatosz, tkp. graph-ma ‘írás, irat, írásjegy’ ← graphó ‘ír’
  • lásd még: gráf

interpretál

  • értelmez, magyaráz
  • (szerepet, zeneművet) művészien előad
  • interpretari, interpretatus ‘tolmácsol, magyaráz, értelmez’ ← interpres, interpretis ‘közvetítő, tolmács’: inter ‘között’ | pretium ‘érték’

rebec

kiejtése: rebek
  • zene ívelt vonóval megszólaltatott kicsi kéthúrú hangszer, a zsebhegedű (lásd még: pochette) középkori őse
  • ófr, ‘ua.’ ← arab rebáb, lásd még: rebab

laringális

  • anatómia a gégével kapcsolatos, gége-
  • nyelvtan melléknév a gégefőben képzett (beszédhang)
  • nyelvtan főnév torokhang, gégehang
  • tudományos latin laryngalis ‘gégével kapcsolatos’ ← görög larünx, larüngosz ‘gége’

manipulus

  • történelem római katonai egység, a cohors harmadrésze
  • vallás a katolikus pap miseöltözetében a bal alsó karon viselt széles, díszes szalag
  • latin maniplus vagy manipulus ‘kis katonai egység’, tkp. ‘maroknyi szalma, amelyet egy rúdon hadijelvényként vittek’, eredetileg ‘kézbe való, egy maroknyi’: manus ‘kéz’ | plere ‘telít, megtölt’ (a fenti második jelentés, valamint az újkori latin manipulare, lásd még: manipulál jelentésköre késői és önálló fejlemény a szó manus eleme alapján)
  • lásd még: manuális

mezolitikum

  • geológia átmeneti kőkor
  • német Mesolithikum ‘ua.’: lásd még: mezo- | görög lithikosz ‘kővel kapcsolatos’ ← lithosz ‘kő’

bacilózis

  • orvosi bacilusok okozta fertőzés
  • tudományos latin bacillosis ‘ua.’: lásd még: bacilus | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)

laparotómia

  • orvosi hasfalmetszés
  • tudományos latin laparotomia ‘ua.’: görög laparé ‘ágyék, alhas’ | tomé ‘metszés’ ← temnó ‘vág