szaldó jelentése
kereskedelem egyenlegkereskedelem számla vagy követelés kiegyenlítéseausztriai német Saldo ← olasz saldo ‘számla lezárása, kiegyenlítése’ ← latin solidus ‘szilárd’
További hasznos idegen szavak
kiejtése: grosen
osztrák váltópénz (1925–2001)
régebbi német ezüst pénzérme
német , ‘ua.’ ← középfelnémet grosse ← középkori latin (denarius) grossus ‘vastag (dénár)’ ← késő latin grossus ‘vastag, sűrű, durva’magyar garas
2
fülke, páholy, rekesz (kávéházban, vasúti kocsiban)
istállórekesz, lóállás
angol box ‘doboz’ ← latin buxum ‘puszpángfából való láda’ ← görög püxisz ‘szelence’
A szaldó és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
orvosi a hörgőkből továbbterjedő gócos tüdőgyulladástudományos latin , ua.’: lásd még: bronchus , pneumónia
sulykoló, döngölő, tuskó
hazai német klotzn ← német Klotz ‘ua.’
politika egyeduralkodó, király, császárnémet Monarch ‘ua.’, lásd még: monarchia
kémia a trópusi kámforfa illóolajából előállított átható szagú, kristályos, könnyen szublimáló szerves vegyületközépkori latin camphora ← arab káfúr ‘ua.’ ← maláj kápúr ← szanszkrit kampúram ‘kámforfa’
orvosi ideggyengeség, idegkimerültségtudományos latin neurasthenia ‘ua.’: lásd még: neuron | görög aszthenosz ‘erőtlen’, lásd még: aszténia
ionok kilépése gázba vagy vákuumba
lásd még: ion , emisszió
bizalmas fényesítlásd még: glanc
kikészít
átvitt értelemben javítgat, szépít, szépítget, (hibákat) palástollásd még: kozmetika
kiugró, kiemelkedő
latin protuberans, protuberantis ‘ua.’ ← protuberare ‘kidudorodik’: pro- ‘elő’ | tuberus ‘dudor, gumó’lásd még: tuberkulózis
orvosi valamely szerv elégtelen működéselásd még: hipo- , funkció
kiejtése: agrimenzor
történelem földmérő az ókori római birodalombanlatin , ‘ua.’: ager, agri ‘(szántó)föld’ | metiri, mensus ‘mér’
