szabotőr jelentése

  • politika szabotázsakcióban részt vevő személy
  • német, francia saboteur ‘ua.’, lásd még: szabotál

További hasznos idegen szavak

remontoir

kiejtése: römontoár
  • felhúzható falióra
  • francia, ‘ua.’ ← remonter ‘ismételten felhúz’: fr, latin re- ‘újra, vissza’ | monter ‘felhúz, felmegy, felszerel’ ← latin mons, montis ‘hegy’
A szabotőr és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

marciális

  • katonai, hadi (pl. törvényszék)
  • katonás, harcias, marcona
  • újkori latin Martialis ‘ua.’, eredetileg ‘Mars istenhez tartozó’ ← Mars, Martis, a háború római istensége

divergencia

  • eltérés, szétágazás, elhajlás
  • véleménykülönbség, véleményeltérés
  • biológia a faji jegyek öröklődővé válása által létrejött változatok hangsúlyos elkülönülése
  • matematika a határérték hiánya
  • matematika a differenciálási műveletek egyik fajtája
  • tudományos latin divergentia ‘ua.’, lásd még: divergens

egocentrikus

  • önző, önközéppontú, önmaga körül forgó
  • lásd még: egocentrizmus

estribot

kiejtése: esztribot
  • költ személyes vagy politikai élű gúnyos, szatirikus vers a provanszál költészetben
  • provanszál, ‘ua.’, tkp. ‘sarkantyú’ VAGY estrabot ‘kancsal’ ← latin strabus ‘ua.’, lásd még: sztrabizmus
  • lásd még: strambotto

parabolikus

  • geometria parabola alakú, keresztmetszetű (pl. tükör)
  • német parabolisch ‘ua.’, lásd még: parabola

kardinális

2
  • sarkalatos, kulcsfontosságú
  • döntő, lényegi
  • latin cardinalis ‘ua.’, tkp. ‘amin a dolgok megfordulnak’ ← cardo, cardinis ‘ajtó sarokvasa’
  • lásd még: zsanér

kontakion

  • irodalom a bizánci egyházi himnuszköltészet legfontosabb műfaja
  • görög kicsinyítő képzős kontakion ‘ua.’, tkp. ‘botocska, pálca’ (ti. amelyre a himmnusz pergamentekercsét felcsavarták) ← kontosz ‘rúd’

romanizál

  • történelem más népeket nyelvében, életvitelében és műveltségében rómaivá tesz
  • német romanisierenlatin Romanus ‘római’

hárfa

  • zene háromszög alakú, függőlegesen tartott nagy hangszer, melynek szabadon álló húrjait ujjal pengetik
  • német Harfeófelnémet harpha ← gót harpo ‘ua.’

aerolit

  • csillagászat szilikáttartalmú meteoritkő
  • német Aerolith ‘ua.’: lásd még: aero- | görög lithosz ‘kő’

akcentus

  • nyelvtan ejtésmód
  • nyelvtan kiejtésbeli sajátság (amely nem tökéletes az adott nyelv normái szerint, s ezzel elárulja az idegen eredetet)
  • nyelvtan, zene hangsúly, nyomaték
  • nyelvtan a hangsúly jele írott szövegben
  • nyelvtan ékezet
  • latin accentus ‘hangsúly’ ← accinere, accentum, tkp. ad-cinere ‘hangsúlyoz’: ad- ‘hozzá’ | canere, (ce)cini ‘hangot ad, énekel’
  • lásd még: kántál

talió

  • jogtudomány az azonos mértékű megtorlás kezdetleges jogi elve: szemet szemért, fogat fogért
  • jogtudomány ilyen alapon való bíráskodás
  • késő latin talio ‘ua.’ ← talis ‘olyan’