solstitium jelentése

kiejtése: szolsztícium
  • csillagászat (nyári és téli) napforduló
  • latin, ‘ua.’: sol ‘nap’ | -stitium, eredetileg statium ‘megállás’ ← sistere, statum ‘megáll’ (a nap megállni látszik a visszafordulás előtt)

További hasznos idegen szavak

szervo-

  • (összetételek előtagjaként) szerkezetek, gépek áttételes energianövelését ellátó, mozgatását vezérlő: szervofék, szervomotor
  • német, angol servo- ← latin servus ‘szolga’

monofizita

  • vallás főnév a monofizitizmus vallója
  • vallás ezzel az eretnekséggel kapcsolatos
  • tudományos latin monophysita ‘ua.’, lásd még: monofizitizmus
A solstitium és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

pausálé

  • átalánydíj
  • ausztriai német Pauschale ‘összesített ár, átalánydíj’ ← német in Bausch (und Bogen) ‘mindent egybevéve’, tkp. ‘az iratokat a borítóval együtt’ ← Bausch ‘iratborító’

etiolálódás

  • növénytan fény hiányából adódó fejlődési rendellenesség, pl. elszíntelenedés
  • német etiolieren ‘elsápad, elszíntelenedik’ ← francia étioler, régebben éteuler ‘zöld színét veszti’ ← ófrancia estubler ‘szalma’ ← népi latin stupula ← latin stipula ‘ua.’

gumigutti

  • kémia kelet-indiai fafajták beszáradt nedve, sárga festékanyag és hashajtó
  • német Gummigutt ‘ua.’: népi latin gummi ← görög kommi ← egyiptomi kemai ‘mézga’ | maláji getah ‘gyanta’

hárpia

  • mitológia (nagybetűvel) egyike a görög regék madártestű ártó istennőinek, akik kiszemelt áldozatuk elől mindent felfaltak
  • átvitt értelemben házsártos, komisz nő, házisárkány
  • latin Harpya ← görög Harpüia ‘ártó istennő’ ← harpadzó ‘elragad, elrabol’

semibrevis

kiejtése: szemibrévisz
  • zene félrövid hang jelölése a középkori menzurális hangjegyírásban
  • latin, ‘ua.’: semi- ‘fél’ | brevis ‘rövid’

ambuláns

  • orvosi járó betegként kezelt
  • járó betegeket fogadó (orvos, kórházi részleg)
  • latin ambulans, ambulantis ‘járó’ ← ambulare ‘jár, sétál’ ← görög ambolé, tkp. anabolé ‘felmenetel’: ana- ‘fel’ | balló ‘dob’

ametiszt

  • ásványtan féldrágakő, a kvarc kékeslila színű változata, amely az ókorban részegség elleni talizmánnak számított
  • angol amethyst ← latin amethystus ← görög amethüsztosz ‘ua.’: a- ‘nem’ | methüsztosz ‘részeg’ ← methüó ‘lerészegedik’ ← methü ‘bor, szeszes ital’

dizémia

  • orvosi vérbomlás, korcsvérűség, a vérsejtek szétesése
  • tudományos latin dysaemia ‘ua.’: görög düsz- ‘gyengén, hibásan’ | haima ‘vér’

ratio-

apokalipszis

  • vallás misztikus látomás a Biblia több helyén a végítéletről
  • vallás János jelenéseinek könyve az Újszövetségben
  • latin apocalypsis ‘ua.’ ← görög apokalüpszisz ‘felfedés, feltárás, feltárulás’: apo- ‘el, fel’ | kalüptó ‘takar, fed’

narkománia

  • orvosi kábítószerek kóros, szenvedéllyé vált élvezete, kábítószerezés, drogfüggőség
  • tudományos latin narcomania ‘ua.’, lásd még: narkó(zis), mánia

innovatív

  • újító, fejlesztő
  • német innovativ ‘ua.’, lásd még: innováció