plantázs jelentése

  • mezőgazdaság ültetvény
  • francia plantage ‘ua.’ ← planter ‘ültet’, lásd még: plántál

További hasznos idegen szavak

bizantinológus

  • tudomány a bizantinológia kutatója, tudósa
  • magyar, lásd még: bizantinológia (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
A plantázs és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

szimultaneitás

  • egyidejűség
  • német Simultaneität ‘ua.’, lásd még: szimultán

cincár

  • néprajz más néven arumén, makedóniai román népcsoport
  • + e népcsoportból való vándor kereskedő
  • román ţinţari ‘ua.’ (csúfnév, mert a ~ok a román cinci kiejtése: csincs ‘öt’ számnevet kiejtése: cinc-nek ejtik)

kökkenmöddinger

  • régészet dániai konyhahulladék-halmok, az átmeneti kőkor vízparti települései helyén fennmaradt hulladékhalmok, a régészet értékes lelőhelyei
  • dán többes szám křkkenmřddinger ‘ua.’: křkke ‘konyha’ | mřdding ‘hulladék’ ← mřdde ‘eldob’

bagaria

  • nyírfaolajjal cserzett durva marhabőr
  • ilyenből készült csizma
  • török balgari, bulgari ‘a volgai bolgároktól való’ (akik híres bőrkikészítők voltak)

fitomassza

  • növénytan növényi eredetű biomassza
  • lásd még: fito-, massza

parakambium

  • növénytan másodlagos bőrszövetet képző osztódó szövet a gyökérben és a szárban
  • lásd még: para-, kambium

konjunkció

  • csillagászat két égitest látszólagos együttállása az égbolton
  • nyelvtan kötőszó
  • tudományos latin coniunctio ‘kapcsolat’ ← coniungere, coniunctum ‘összekapcsol’: con- ‘össze,’ | iungere, iunctum ‘igába fog, egyesít’
  • lásd még: adjunktus, coniunctivus, diszjunkt, junctim, konjunktúra

facies hippocratica

kiejtése: faciesz hippokratika
  • orvosi a közeledő vég előjelei a haldokló arcán, ahogy Hippokratész görög orvos leírta
  • tudományos latin, ‘hippokratészi arc’, lásd még: facies

metafilozófia

  • filozófia a bölcselet fogalmait és a bölcseleti megismerés sajátosságait vizsgáló felsőbb szintű tudomány
  • lásd még: meta-, filozófia

szupraventrikuláris

karitász

katasztrofális

  • végzetes, megsemmisítő
  • döbbenetes, lesújtó
  • német katastrophal ‘ua.’, lásd még: katasztrófa