ornátus jelentése
(hivatali) díszruha
vallás katolikus papok szertartási öltözete
latin ornatus ‘ua.’ ← ornare, ornatum ‘díszít’
További hasznos idegen szavak
katonai vezénylő tábornok helyettese
hivatalos hivatali helyettes
német Adlatus ‘ua.’ ← latin ad latus ‘mellé, az oldalára’: ad- ‘hozzá’ | latus ‘oldal’
orvosi specifikus antitesteket nagy töménységben tartalmazó vérplazma
lásd még: immúnis , szérum
A ornátus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
orvosi immunválasz, a szervezetnek antigén ingerre adott válasza
lásd még: immúnis , reakció
zene stilizált táncokból álló, többtételes barokk zenemű
zene (a 19. századtól) közös téma által összefűzött tételekből álló hangszeres zenemű
francia suite ‘ua.’, tkp. ‘kíséret, sorozat, következmény’ ← népi latin sequita ‘ua.’ ← latin sequi ‘követ’
lásd még: szekvens
katonai különleges feladatra katonai különítményt szervez és küld ki
német detachieren ← francia détacher ‘ua.’, tkp. ‘leválaszt, elkülönít’, lásd még: détaché
kiejtése: prefe
a prefektus francia neve
francia , ← latin praefectus ‘ua.’, lásd még: prefektus
vallás katolikus papnövendék
oktatás egyetemi szeminárium résztvevője
német Seminarist ‘ua.’, lásd még: szeminárium
biológia az idegsejtek egy részének hormontermelő tevékenysége az állatvilágban
lásd még: neuro- , szekréció
elvékonyodás
latin extenuatio ‘ua.’: ex- ‘ki, el’ | tenuis ‘vékony’
orvosi enyhe gyulladás, bántalom
átvitt értelemben bosszúság
tudományos latin irritatio ‘ua.’, lásd még: irritál
filozófia az okozati összefüggések létét elutasító bölcseleti irányzat
görög a- ‘nem’ | lásd még: kauzalitás
sajtó uszító, lejárató sajtótámadások sorozata
lásd még: hecc , kampány
kiejtése: sztomahusz
anatómia gyomor
tudományos latin , ← görög sztomakhosz ‘ua.’, eredetileg ‘torok, nyelőcső’ ← sztoma ‘száj’