Idegenszótár

nomográfia jelentése

  • matematika nomogramok készítése, ennek módszere
  • német Nomographie ‘ua.’: görög nomosz ‘szám, törvény’ | lásd még: -gráfia

További hasznos idegen szavak

lótusz

  • növénytan tündérrózsa, tavirózsa
  • latin lotus ← görög lotosz ‘ua.’ ← ?

sztratifikál

  • rétegez, réteget képez
  • német stratifizieren ‘ua.’: latin stratus ‘réteg’ | facere ‘tesz vmivé’
A nomográfia és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

endemizmus

  • biológia az a jelenség, hogy egyes növény- és állatfajok csak egy adott szűk területen fordulnak elő
  • angol endemism ‘ua.’: lásd még: endémia, -izmus

dekoratív

  • díszítő
  • látványos, tetszetős, mutatós
  • német dekorativ ← francia décoratif ‘ua.’, lásd még: dekorál

cabaletta

kiejtése: kabaletta
  • zene egyszerű felépítésű, rövid ária
  • zene ária vagy duett gyors zárórésze
  • olasz kicsinyítő képzős, ‘ua.’, lásd még: cobbola

inklúzum

  • + melléklet
  • latin inclusum ‘ua.’, lásd még: inkludál

disszociál

  • kémia vegyi disszociációt hajt végre
  • latin dissociare ‘felbont, elkülönít’: dis- ‘széjjel, nem’ | sociare ‘társul’ ← socius ‘társ’
  • lásd még: asszociál, szociális

fot

szobranje

  • politika a bolgár országgyűlés
  • bolg, ‘ua.’ ← szobira sze ‘összegyűlik’

asym-

biometria

  • biológia a biológiai problémák megoldására matematikai módszereket, főleg valószínűség-számítást és statisztikát alkalmazó tudományág
  • lásd még: bio- | görög metreó ‘mér’

path-

servus humillimus

androlepszia

  • történelem emberrablás, túszfogás (az ókori Athénban)
  • görög androlépszia ‘ua.’: lásd még: andro- | lépszisz ‘megragadás’ ← lambanó ‘megragad’

duktus

  • földmérő vonalzója
  • kézírásban a sorok vonalvezetése
  • latin ductus ‘ua.’, lásd ott

jeremiád vagy jeremiáda

  • irodalom a magyarság romlását sirató panaszdal mint 16–17. századi költői műfaj
  • átvitt értelemben panaszáradat, sirám, siránkozás
  • német Jeremiade ‘ua.’: Jeremiás (siralmai) (a Biblia egyik ószövetségi könyve, amelyben Jeremiás próféta siratja a feldúlt Jeruzsálemet): héber Jirmejahu ‘felmagasztal az Úr’ | lásd még: -ád(a)