manitu jelentése
vallás a "Nagy Szellem", személytelen természetfeletti erő az észak-amerikai indiánok hitvilágában
francia manitou ← algonkin indián manitu ‘ua.’
További hasznos idegen szavak
kémia szilárd anyagot hevítéssel közvetlenül légneművé alakít
lélektan alsóbb rendű késztetést, amely külső vagy belső ellenállásba ütközik, magasabb rendűre vált át
átvitt értelemben megtisztít, felemel, megnemesít, átszellemít
német sublimieren ‘ua.’ ← latin sublimare, sublimatum ‘ua.’, tkp. ‘fölemel’ ← sublimis , lásd még: szublimis
politika a mezőgazdaságot érintő kormányzati intézkedések összessége
német Agrarpolitik ‘ua.’, lásd még: agrár- , politika
A manitu és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
színház a díszletkészítés művészete, szakismerete
lásd még: szcéna , -gráfia
kiejtése: csurrigerizmus
építészet, művészet a spanyol késő barokk zsúfoltan gazdag, a díszítőelemeket szertelenül halmozó stílusirányzata
a Churriguera művészcsaládnak, a stílus irányadójának nevéből
orvosi kétnemű, hímnős
tudományos latin hermaphrodita ‘ua.’, lásd még: hermafroditizmus
megtestesít, testi formába önt
késő latin incarnare, incarnatum ‘ua.’: in- ‘bele’ | caro, carnis ‘hús, test’
lásd még: incarnat , reinkarnáció
kiejtése: szakroszanktum
vallás a szentek szentje, a szentély belseje
latin , ‘ua.’: sacer, sacro- ‘istenségnek szentelt’ | sanctus ‘szent’, lásd még: szankció
orvosi gyors evés, falás
tudományos latin tachyphagia ‘ua.’: lásd még: tachi- | görög phagein ‘eszik’
eltérő, elütő, össze nem illő
geológia a földtani szerkezet irányától eltérő irányban kialakult (völgy)
viszálykodó, meghasonlott
angol, francia discordant ← latin discordans, discordantis ‘ua.’ ← discordare ‘viszálykodik, ellenkezik, különbözik’: dis- ‘szét, el’ | cor, cordis ‘szív, érzület’
jogtudomány kisajátít
középkori latin expropriare ‘ua.’: ex- ‘ki, el’ | proprius ‘saját’
szellemi, erkölcsi hanyatlás, visszaesés, bomlás, felbomlás
francia décadence ‘ua.’, lásd még: dekadens
ásványtan apró zöld szemcsékből és pikkelyekből álló, bonyolult összetételű kőzetalkotó szilikátásvány
angol glauconite ‘ua.’: görög glaukosz ‘kékes’ | -it (ásványra utaló toldalék)