manitu jelentése

  • vallás a "Nagy Szellem", személytelen természetfeletti erő az észak-amerikai indiánok hitvilágában
  • francia manitou ← algonkin indián manitu ‘ua.’

További hasznos idegen szavak

szublimál

  • kémia szilárd anyagot hevítéssel közvetlenül légneművé alakít
  • lélektan alsóbb rendű késztetést, amely külső vagy belső ellenállásba ütközik, magasabb rendűre vált át
  • átvitt értelemben megtisztít, felemel, megnemesít, átszellemít
  • német sublimieren ‘ua.’ ← latin sublimare, sublimatum ‘ua.’, tkp. ‘fölemel’ ← sublimis, lásd még: szublimis

agrárpolitika

  • politika a mezőgazdaságot érintő kormányzati intézkedések összessége
  • német Agrarpolitik ‘ua.’, lásd még: agrár-, politika
A manitu és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

szcenográfia

  • színház a díszletkészítés művészete, szakismerete
  • lásd még: szcéna, -gráfia

churriguerizmus

kiejtése: csurrigerizmus
  • építészet, művészet a spanyol késő barokk zsúfoltan gazdag, a díszítőelemeket szertelenül halmozó stílusirányzata
  • a Churriguera művészcsaládnak, a stílus irányadójának nevéből

hermafrodita

  • orvosi kétnemű, hímnős
  • tudományos latin hermaphrodita ‘ua.’, lásd még: hermafroditizmus

inkarnál

  • megtestesít, testi formába önt
  • késő latin incarnare, incarnatum ‘ua.’: in- ‘bele’ | caro, carnis ‘hús, test’
  • lásd még: incarnat, reinkarnáció

sacrosanctum

kiejtése: szakroszanktum
  • vallás a szentek szentje, a szentély belseje
  • latin, ‘ua.’: sacer, sacro- ‘istenségnek szentelt’ | sanctus ‘szent’, lásd még: szankció

tachifágia

  • orvosi gyors evés, falás
  • tudományos latin tachyphagia ‘ua.’: lásd még: tachi- | görög phagein ‘eszik’

diszkordáns

  • eltérő, elütő, össze nem illő
  • geológia a földtani szerkezet irányától eltérő irányban kialakult (völgy)
  • viszálykodó, meghasonlott
  • angol, francia discordantlatin discordans, discordantis ‘ua.’ ← discordare ‘viszálykodik, ellenkezik, különbözik’: dis- ‘szét, el’ | cor, cordis ‘szív, érzület’

fot

expropriál

  • jogtudomány kisajátít
  • középkori latin expropriare ‘ua.’: ex- ‘ki, el’ | proprius ‘saját’

hasard

dekadencia

  • szellemi, erkölcsi hanyatlás, visszaesés, bomlás, felbomlás
  • francia décadence ‘ua.’, lásd még: dekadens

glaukonit

  • ásványtan apró zöld szemcsékből és pikkelyekből álló, bonyolult összetételű kőzetalkotó szilikátásvány
  • angol glauconite ‘ua.’: görög glaukosz ‘kékes’ | -it (ásványra utaló toldalék)