kontinentális jelentése

  • meteorológia szárazföldi (éghajlat)
  • földrajz az európai szárazföldre vonatkozó (szembeállítva Nagy-Britanniával)
  • egy egész földrészt érintő, arra kiterjedő
  • angol, francia continental ‘ua.’, lásd még: kontinens

További hasznos idegen szavak

rodenticid

  • kémia rágcsálóirtó szer
  • lásd még: rodens | latin caedere, (ce)cidi ‘öl’

attríció

  • töredelem
  • latin attritio ‘megviseltség’ ← atterere, attritum, tkp. ad-terere ‘ledörzsöl, elkoptat’: ad- ‘hozzá’ | terere ‘dörzsöl’
A kontinentális és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

kalathosz

  • művészet a korinthoszi oszlopfő kelyhe
  • görög, ‘ua.’, eredetileg ‘fonott női munkakosár’

kolorit

  • művészet színezet, színezés, színhatás
  • művészet jellemző színhasználat
  • zene hangszín, hangárnyalat
  • német Koloritolasz colorito ‘ua.’ ← latin color ‘szín’

dekrepitáció

  • kémia kristályos anyagok szétesése hevítés hatására pattogzás kíséretében
  • tudományos latin decrepitatio ‘ua.’: de- ‘el, szét’ | crepitare, crepitatum ‘pattog, sistereg’

diaszpóra

  • szórvány, szórványközösség
  • szétszóródás
  • angol, német diaspora ‘ua.’ ← görög diaszpora ‘szétszóródás’ ← diaszpeiró ‘szétszór’: dia- ‘át, szét’ | szpeiró ‘vet, hint’
  • lásd még: sperma

akceptor

  • fizika félvezető anyagába kevert, elektron felvételére alkalmas idegen atom
  • kémia vegyi folyamatok során felszabaduló atomokat, ill. elektronpárokat felvevő, megkötő anyag
  • orvosi vérátömlesztésben vagy bőr-, ill. szervátültetésben részesülő személy
  • angol acceptor ‘ua.’, lásd még: akceptál

hierodula

  • vallás templomszolga (férfi vagy nő) ókori szentélyben
  • vallás kultikus prostituált ókori szentélyben
  • angol, német, francia hiérodulegörög hierodulosz ‘ua.’: hierosz ‘szent’ | dulosz ‘(rab)szolga’

amictus

  • vallás vállkendő, a pap miseöltözetének része
  • latin, ‘ua.’, eredetileg ‘felsőruha, felöltő’ ← amicere, amictum ‘felölt’

kantiléna

  • zene dallam
  • zene hangszeres kíséretű szólóének
  • irodalom középkori, vallásos tárgyú elbeszélő költemény
  • latin cantilena ‘ua.’ tkp. ‘elcsépelt régi dal’ ← gyakorító cantare ‘énekel’ ← canere, cantum ‘ua.’
  • lásd még: kántál

rádli

  • bizalmas derelyemetélő
  • + karika, abroncs
  • német nyelvjárás kicsinyítő képzős radl ‘ua.’ ← német Rad ‘kerék’

alabárd

  • katonai hosszú nyelű, szekerceszerű régi szúró- és vágófegyver
  • olasz alabardanémet Hellebarde ‘ua.’: középfelnémet helm ‘nyél’ | barte ‘bárd’

agaméta

  • genetika szaporító sejt az ivartalan szaporodás során
  • tudományos latin agameta ‘ua.’: görög a- ‘nem’ | lásd még: gaméta

szteppel

  • sztepptáncot jár
  • magyar, lásd még: sztepp

abszencia

  • jogtudomány távollét, jelen-nem-lét, hiányzás
  • latin absentia ‘ua.’ ← absens, absentis ‘távollévő, hiányzó’, lásd még: abszentál

sedria

  • történelem vármegyei törvényszék, a nemesség ügyeiben illetékes törvényhatóság 1871 előtt
  • latin, ‘ua.’ ← sed(es iudica)ria ‘bírói szék’: sedes ‘(törvény)szék’ ← sedere ‘ül’ | iudicarius ‘bírói’ ← iudex, iudicis ‘bíró’, tkp. ‘jogot kimondó’: ius ‘jog’ | dicere ‘mond’

inartikulál

  • jogtudomány becikkelyez, törvénybe iktat
  • középkori latin inarticulare ‘ua.’: in- ‘bele’ | lásd még: artikulus