katafront jelentése
meteorológia olyan időjárási front, amikor a gyorsabb mozgású meleg levegő a hideg alá nyomul
tkp. kata(batikus) front , lásd még: katabatikus , front
További hasznos idegen szavak
földrajz egyenlítő
csillagászat égi egyenlítő
tudományos latin aequator ‘ua.’, lásd még: ekváció
geológia közepes mélységben képződő
német hypabyssisch ‘ua.’: görög hüpo ‘alatt’ | lásd még: abisszikus
A katafront és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
orvosság, orvosszer
latin medicamentum ‘ua.’ ← medicari ‘gyógyít’, lásd még: medikáció
egyenlőtlen, nem hozzáillő
német inadäquat ‘ua.’: latin in- ‘nem’ | lásd még: adekvát
genetika utótagként az alap kromoszómaszám egész számú többszörösét jelöli
lásd még: (ha) ploid
egynemű, azonos elemekből álló, egységes
német homogen ← francia homogčne ‘ua.’ ← görög homogenész ‘azonos nemhez, fajhoz tartozó’: homosz ‘azonos’ | genosz ‘nem, faj’
történelem az őskor és az írott források megjelenése közti időszak
görög prótosz ‘első’ | lásd még: história
1
öklöz, püföl, bunyózik
lásd még: boksz1
közgazdaságtan monopóliumok megállapodása a piacon való osztozásról
+ párbajra való kihívást tartalmazó írás
német Kartell ‘fogolycsere-egyezmény, párbajra hívó levél’, utóbb ‘pártszövetség’ ← olasz kicsinyítő képzős cartello ‘plakát, politikai szövetség’ ← carta ‘papír, alapokmány’ ← késő latin charta ‘papír, irat, levél’
biokémia az ektoderma és entoderma közét kitöltő kocsonyás anyag szivacsokban és zsákállatokban
tudományos latin mesogloea ‘ua.’: lásd még: mezo- | görög gloiosz ‘enyv’
zene két nyelvsípos, magas hangú fafúvós hangszer
német Oboe ← francia hautbois kiejtése: oboa ‘ua.’, tkp. ‘magas (hangú) fa’: haut ← latin altus ‘magas’ | bois ← késő latin buscus ‘erdő, fa’, lásd még: bukszus
kiejtése: partitívusz
nyelvtan részelő eset, részleges tárgy, formailag birtokos eset (latinban, franciában, szláv nyelvekben)
latin (casus) partitivus ‘részelő (eset)’ ← partitus ‘felosztott’, lásd még: partita
irodalom, művészet a valóságot a maga teljességében ábrázolni törekvő irányzat
filozófia a középkori keresztény filozófia irányzata, amely az általános fogalmaknak valóságos létet tulajdonított
átvitt értelemben józan gondolkodásmód, valóságérzék
német Realismus ← francia réalisme ← középkori latin realismus ‘ua.’, lásd még: reális , -izmus
nyilvánvaló, szemmel látható, magától értetődő, kétségtelen, kézenfekvő
latin evidens, evidentis ‘ua.’: e(x) ‘ki’ | videre ‘lát’