instituál jelentése
felállít, létesít, létrehoz
intéz, intézkedik
latin instituere, institutum ‘felállít, elintéz’: in- ‘bele’ | statuare ‘állít, emel, létesít’ ← status ‘állás, állapot’ ← stare, statum ‘áll’
További hasznos idegen szavak
kiejtése: magiszter …
történelem a római hadsereg főparancsnoka a késői császárkorban
latin , ‘ua.’: lásd még: magister | miles, militis ‘katona’
lásd még: militáns
művészet egyiptomi fáraószobor istenszobrot rejtő kis templommal a kezében
görög naosz ‘templom, szentély’ | phoreó ‘hordoz’
A instituál és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
szövetségi állam Svájcban
kisebb közigazgatási egység Franciaországban
francia canton ← olasz nagyító képzős cantone ‘ua.’ ← canto ‘szöglet, vidék’ ← késő latin canthus ‘vas kerékabroncs’ ← görög kanthosz ‘sarok, a szem sarka’
lásd még: epikantusz , kantin , kantni
filművészet szélesvásznú filmek vetítésének különleges eljárása
angol cinemascope ‘ua.’: cinema ‘mozgókép, mozi’ ← görög kinéma ‘mozgás’ ← kineó ‘mozgat’ | szkopeó ‘néz’
nyelvtan a spanyol nyelvre jellemző kifejezésmód, nyelvi sajátság
nyelvtan ez mint idegenszerűség más nyelv közegében
tudományos latin hispanismus ‘ua.’: latin többes szám Hispani ‘az Ibériai-félsziget ókori lakói, részben a mai spanyolok ősei’ | lásd még: -izmus
öltözködés zöld lódenből készült vadászzubbony-szabású rövid felsőkabát
konyhaművészet gyógyfüvekkel ízesített likőrfajta
Szent Hubertus nak, a vadászok védőszentjének nevéből ← germán Hubert , eredetileg Hugubrecht ‘elméjében fényes’
versike, mondóka
a ritmus magyar népnyelvi alakváltozata
kiejtése: dömimond
félvilág, a kétes egzisztenciájú emberek társadalmi rétege
félvilági, kétes erkölcsű (nő)
francia , ‘ua.’: demi ← latin dimidius ‘fél’: di(s)- ‘félre’ | medius ‘közép’ | monde ← latin mundus ‘világ’