huka jelentése

  • vízipipa
  • angol hookah ← urdu huka ‘ua.’ ← arab hukka ‘szelence, edény’

További hasznos idegen szavak

herem

  • vallás kiközösítés a zsinagógából, a zsidó vallási közösségből
  • vallás (az ószövetségi időkben) isteni parancs a háborúban elfoglalt város minden lakójának megölésére
  • héber, ‘ua.’ ← haram ‘elkülönít, megátkoz’
  • lásd még: haram, hárem

makula

A huka és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

antropogeográfia

  • földrajz emberföldrajz, a földrajzi környezet és a gazdálkodó ember kölcsönhatásait vizsgáló tudomány
  • néprajz az ember alkatának, fajtajegyeinek a földrajzi környezettel való összefüggését vizsgáló tudomány
  • lásd még: antropo-, geográfia

letargikus

  • orvosi fásult, levert, közönyös
  • életunt, kiábrándult, érdektelen
  • tudományos latin lethargicus ‘ua.’, lásd még: letargia

biogenezis

  • tudomány az élet, az élőlények keletkezése, létrejötte
  • filozófia az a túlhaladott nézet, hogy élettelen anyagból nem keletkezhet élő
  • lásd még: bio-, genezis

koordináta

  • geometria egy pontnak a síkban vagy térben elfoglalt helyzetét meghatározó szám (csoport)
  • középkori latin (ziphra) coordinata ‘hozzárendelt (szám)’, lásd még: koordinál

liofilizál

  • fagyasztással víztelenít, s így tartósít (pl. rögtön oldódó kávét, teát)
  • angol lyophilize ‘ua.’, tkp. ‘könnyen oldódóvá tesz’ ← lyophil ‘oldódást kedvelő’, lásd még: liofil

Decapoda

kiejtése: dekapoda
  • állattan a tízlábú rákok rendje
  • tudományos latin, ‘ua.’: görög deka ‘tíz’ | pusz, podosz ‘ láb’

lappológus

  • tudomány a lappok kutatója
  • magyar, lásd még: lappológia (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)

asztrográf

  • csillagászat fényképészeti célokat szolgáló lencsés távcső
  • lásd még: asztro-, gráf

epikantusz

  • anatómia a magzati korban kialakuló, a belső szemzugot elfedő redő, mely a csecsemőkor után visszafejlődik
  • tudományos latin epicanthus ‘ua.’: görög epi- ‘rajta’ | kanthosz ‘szemzug’
  • lásd még: kanton

immodesztia

  • szerénytelenség, féktelenség, önteltség
  • fegyelmezetlenség
  • latin immodestia, tkp. in-modestia ‘ua.’: in- ‘nem’ | modestus ‘szerény’ ← modus ‘mérték’

kombinát

  • ipar egy iparág egybekapcsolódó termelési folyamatait egyesítő nagyüzem
  • orosz kombinatnémet Kombinat ‘ua.’ ← tudományos latin combinatus ‘egyesített’, lásd még: kombinál