hiposztázis jelentése

  • orvosi süllyedéses vérpangás
  • filozófia elvont fogalomnak vagy gondolati viszonynak valóságos létezőként való felfogása
  • vallás egy istenség valamely vonásának külön megszemélyesítése
  • tudományos latin hypostasis ‘ua.’ ← görög hüposztaszisz ‘anyag, valóság, való lét’: görög hüpo ‘alá, mellé’ | (hi)sztanomai ‘(meg)állít’
  • lásd még: szubsztancia

További hasznos idegen szavak

rizóma

  • növénytan gyökértörzs
  • görög rhidzóma ‘ua.’ ← rhidza ‘gyökér’

sonoro

kiejtése: szonóro
  • zene zengőn, zengzetesen, ércesen (adandó elő)
  • olasz, ‘ua.’ ← latin sonorus ‘zengő’ ← sonus ‘hang’
A hiposztázis és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

pukedli

  • (női) bókolás térdhajlítással
  • ausztriai német nyvj puckerlnémet kicsinyítő képzős Buckerl ‘ua.’ ← Buckel ‘púp, meghajlás’

moszkovita

  • történelem (a Szovjetunió fennállása idején) a szovjet irányvonalat szolgaian követő külföldi kommunista vezető
  • Moszkva latin Moscovia nevéből

szuperlatívusz

  • nyelvtan melléknév felsőfoka
  • átvitt értelemben felsőfokú, mértéktelen, túlzó dicséret
  • tudományos latin (gradus) superlativus ‘ua.’ ← superlatus ‘túlzó’: super- ‘fölé’ | ferre, latum ‘visz’

dehonesztál

  • méltóságában, becsületében sért, megaláz
  • becsmérel, gyaláz
  • latin dehonestare ‘ua.’: de- ‘el’ | honestas ‘becsület’ ← honestus ‘becsületes’ ← honos, honoris ’tisztség, tisztesség, becsület’

fastoso

kiejtése: fasztózó
  • zene ünnepélyesen (adandó elő)
  • olasz, ‘ua.’ ← latin fastuosus ‘pompázó, dölyfös’ ← fastus ‘dölyf’

hóhem

  • szleng ravasz, csalafinta ember
  • jiddis chochem ‘bölcs ember’ ← héber hákám ‘bölcs’
  • lásd még: hákim (sémi rokon)

sculpsit

kiejtése: szkulpszit
  • művészet véste, metszette (jelzés grafikákon, rövidítve sc.)
  • latin sculpere, sculpsi ‘vés, metsz’

col-

deliberál

  • mérlegel, fontol, fontolgat
  • latin deliberare, deliberatum ‘ua.’: de- ‘le, el, meg’ | liberare, eredetileg librare ‘mérlegel’ ← libra ‘mérleg’
  • lásd még: libella, líra

kopolimerizáció

  • kémia két monomer alapanyagból kiinduló polimerizáció
  • co(n)- ‘össze, együtt’ | lásd még: polimerizáció

hipokinézia

  • orvosi csökkent mértékű izommozgás
  • tudományos latin hypokinesia ‘ua.’: görög hüpo ‘alatt, kevéssé’ | kinészisz ‘mozgás’ ← kineó ‘mozgat’

krónika

  • történelem évkönyv, történeti könyv
  • irodalom történetírói műfaj a középkorban, az események puszta feljegyzése megtörténtük rendjében
  • történeti vagy más események időrendbeni felvázolása
  • sajtó napi- vagy hetilap rovata, amely rendszeresen beszámol valamely terület eseményeiről
  • informatika rádiós hírműsor
  • latin chronica ‘évkönyv’ ← görög többes szám khronika (biblia) ‘évkönyvek’, tkp. ‘időrend szerinti (könyvek)’, lásd még: krónikus

fidibusz

  • összesodort papírdarab pipa vagy szivar meggyújtására
  • német Fidibus ‘ua.’: talán pipázó diákok az Et ture et fidibus (‘tömjénfüsttel is, lantokkal is’) kezdetű Horatius-ódát tréfásan így értelmezték: ‘pipafüsttel is, tűzgyújtóval is’: tus, turis ‘tömjén’ | fides, fidis ‘lant’

deputál

  • követségbe küld, képviselettel bíz meg
  • + felbecsül, méreget, gusztál
  • német deputierenfrancia députer ← késő latin deputare ‘elrendel, kiküld’, eredetileg ‘letisztít, vél, valamire becsül’: de- ‘el, félre’ | putare ‘vél’

mikrokefál

  • orvosi az átlagosnál jóval kisebb agytérfogatú, általában gyengeelméjű (személy)
  • német mikrokephal ‘ua.’, lásd még: mikrokefália