halogenid jelentése
kémia szerves vegyület, mely szénhidrogénből áll elő egy vagy több atom halogénnel való helyettesítése folytán
német Halogenid ‘ua.’: lásd még: halogén | -id (vegyi származékra utaló toldalék)
További hasznos idegen szavak
kémia vegyi roncsolás fém felületen
geológia kőzetek mállása vegyi hatásra
tudományos latin corrosio ‘ua.’, lásd még: korrodál
csillagászat újhold
tudományos latin , ‘ua.’: latin novus ‘új’ | luna ‘hold’
A halogenid és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
orvosi a tejelválasztás elmaradása szülés után
tudományos latin agalactia ‘ua.’: görög a- ‘ nem’ | görög gala, galaktosz ‘tej’
bájgödör, gödröcske arcon, állon
ausztriai német kicsinyítő képzős Grüberl ‘gödröcske’ ← német Grube ‘gödör’ ← graben, grub ‘ás’
lásd még: gravíroz , gravure
orvosi testrészek aránytalan megnagyobbodása
tudományos latin macroplasia ‘ua.’: lásd még: makro- | plaszisz ‘kiformálódás’ ← plasszó ‘formáz, alakít’
művészet testtanulmány, alakrajz
művészet ruhátlan emberi testet ábrázoló kép, szobor
német Akt ‘ténykedés, aktus, felvonás, testtanulmány’ ← latin actus ‘tett’, lásd még: aktus
zene zárlat, zenei frázist lezáró rész
zene versenyműben a szólóhangszer önálló rögtönző szakasza az első tétel végén
olasz cadenza ‘hanglejtés, ritmus, ütem’ ← késő latin cadentia ‘esés’ ← cadens, cadentis ‘leeső’ ← cadere, casum ‘esik, alászáll’
lásd még: incidens , kadáver , kaszkád , kázus , koincidencia , okkázió , recidiva , sansz
növénytan minden szintjében egyöntetű növénytársulás
tudományos latin sociatio ‘ua.’ ← sociare, sociatum ‘társul’ ← socius ‘társ, szövetséges’ ← sequi, secutus ‘követ’
állattan ízletes húsú nagy tengeri rák
francia langouste ‘ua.’ ← népi latin lacusta ← latin locusta ‘sáska’ (alaki hasonlóság folytán)
vallás a "végső dolgok" tudománya, katolikus hittudományi ág, amely a halál utáni élettel, az utolsó ítélettel és a feltámadással foglalkozik
középkori latin eschatologia ‘ua.’: görög eszkhatosz ‘legutolsó’ | lásd még: -lógia
csillagászat az égitestek fizikai tulajdonságaival, belső felépítésével foglalkozó tudományág
német Astrophysik ‘ua.’: lásd még: asztro- , fizika
szemfényvesztő, bűvész
francia escamoteur ‘ua.’ ← escamoter ← spanyol escamotear ‘eltüntet’ ← escamar ‘gyanút kelt’, tkp. ‘pikkelyez (halat)’ ← escama ← latin squama ‘pikkely’
stilisztika szólás, beszédfordulat, kifejezésmód
nyelvtan (modern nyelvelméletekben) beszédaktus
latin locutio ‘beszéd’ ← loqui, locutus ‘beszél’
lásd még: kollokvium , locutorium