fétis jelentése

  • vallás primitív népek bálványa, természetfeletti erővel felruházott tárgy
  • szerencsetárgy, kabala
  • valami (pénz, hatalom, hírnév), amit mindennél nagyobb értéknek tekintünk
  • támadhatatlan és módosíthatatlan vélemény, elv, tétel
  • lélektan a test valamely része vagy hozzá tartozó tárgy (pl. cipő, kesztyű, alsónemű), amely beteges nemi vágy tárgya lesz a szóban forgó személy helyett
  • német Fetisch ← francia fétiche ‘ua.’ ← portugál feitiço ‘bűbáj, bűvölet, talizmán’ ← késő latin factitius ‘csinált, mesterséges’ ← latin gyakorító factitare ‘csinálgat’ ← facere, factum ‘csinál’
  • lásd még: facilitás

További hasznos idegen szavak

sectio aurea

  • művészet aranymetszés, az a:b = (a+b):a arány
  • latin, ‘ua.’: lásd még: sectio | aureus ‘aranyból való’ ← aurum ‘arany’

luteolízis

  • biológia a sárgatest spontán elsorvadása a menstruációs ciklusban, ha a petesejt megtermékenyítetlen marad
  • tudományos latin luteolysis ‘ua.’: luteum ‘tojássárgája’ ← luteus ‘aranysárga’ ← lutum ‘sárga rezeda’ | görög lüszisz ‘feloldás’ ← lüó ‘felold’
A fétis és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

gukker

  • távcső, látcső, messzelátó
  • német bizalmas Gucker ‘ua.’, tkp. ‘kukucskáló’ ← gucken ‘kukucskál’

oleográfia

  • művészet olajnyomás, festményekről színes másolat készítésére való sokszorosító eljárás
  • művészet ilyen eljárással készült nyomat, olajnyomat
  • latin oleum ‘olaj’ | lásd még: -gráfia

neurobiológia

  • biológia az idegrendszer felépítését és működését vizsgáló résztudomány
  • lásd még: neuro-, biológia

osztitisz

  • orvosi csontgyulladás
  • tudományos latin ostitis ‘ua.’: lásd még: oszteo- | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)

laicizmus

  • vallás világiasság, világi jelleg
  • politika a közélet megszabadítása a vallásos kötöttségektől, ennek követelése
  • német Laizismus ‘ua.’, lásd még: laikus

illuzórius vagy illuzórikus

  • csalóka, öncsaló, kétes
  • megvalósíthatatlan, délibábos, hiábavaló
  • képzeletbeli, látszólagos
  • újkori latin illusorius ‘ua.’, lásd még: illúzió

periódus

  • (visszatérő) szakasz, időköz
  • szabályosan ismétlődő jelenségek egy szakasza, egység, ütem
  • idő, időszak, korszak
  • + nyelvtan körmondat
  • latin periodus ← görög periodosz ‘körfordulat, szakasz’: lásd még: peri- | hodosz ‘út’

consortes

kiejtése: konszortesz
  • történelem kora középkori földközösség tagjai, tulajdonostársak
  • jogtudomány bűntársak, tettestársak
  • latin, ‘ua.’ ← consors, consortis ‘társ, üzlettárs, testvér’, tkp. ‘sorstárs’: con- ‘együtt’ | sors, sortis ‘sors’

causa efficiens

kiejtése: kauza efficiensz
  • filozófia hatóok, az anyagi ok és a formai ok egyesülését, a létrejövetelt fejezi ki
  • latin, ‘ua.’: cause ‘ok, ügy’ | lásd még: efficiens

repeta

  • bizalmas ráadás, újabb ételadag
  • lásd még: repetál

jáspis

  • ásványtan több színben előforduló átlátszatlan kvarcváltozat, féldrágakő
  • latin iaspis ← görög iaszpisz ‘ua.’ ← sémi, pl. héber jaspeh, akkád aspú ‘ua.’

hekatonpedon

  • építészet száz láb, azaz 30 méter hosszú templom vagy templomcella az ógörög építészetben
  • görög, ‘ua.’: hekaton ‘száz’ | pusz, podosz ‘láb’

ablaut

  • nyelvtan a szótő magánhangzójának váltakozása az indoeurópai és sémi nyelvekben a ragozás és a szóképzés folyamán, pl. német werfe, wirft, warf, geworfen ‘dob’
  • német Ablaut ‘ua.’: ab- ‘el, félre’ | Laut ‘hang’

pediátria

  • orvosi gyermekgyógyászat
  • tudományos latin paediatria ‘ua.’ ← görög paisz, paidosz ‘fiú, gyermek’ | hiatreia ‘gyógyítás’ ← hiatrosz ‘orvos’ ← hiatreuó ‘gyógyít, orvosol’
  • lásd még: paideia

elektroporáció

  • orvosi nagyméretű makromolekulák bejuttatása a szervezet sejtjeibe a sejthártyán elektromos módszerrel előidézett pórusokon át
  • tudományos latin electroporatio ‘ua.’: lásd még: elektro- | latin porus ← görög porosz ‘nyílás, pórus’, eredetileg ‘gázló, rév’