fonetika jelentése

  • nyelvtan hangtan, a beszédhangok tudománya
  • tudományos latin phonetica (scientia) ‘hangokkal kapcsolatos (tudomány)’ ← görög phónétikosz ‘a beszédhanghoz tartozó’ ← phóné ‘hang’
  • lásd még: fonéma

További hasznos idegen szavak

strimfli

  • harisnya
  • bajor-osztrák kicsinyítő képzős strimpflnémet Strumpf ‘ua.’
A fonetika és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

homológ

  • azonos természetű és eredetű
  • megegyező, megfelelő, hasonló, azonos értékű
  • német homolog ‘ua.’, lásd még: homológia

cave canem

kiejtése: káve kánem
  • vigyázat, harapós kutya (felirat ókori római házak kapujában)
  • latin, ‘ua.’, tkp. ‘őrizkedj a kutyától’: lásd még: cave | canis ‘kutya’

expanzionista

  • politika a terjeszkedés politikájának híve, előmozdítója
  • angol expansionist ‘ua.’, lásd még: expanzionizmus

lumpol

  • mulatozik, tivornyázik, korhelykedik, züllik
  • német lumpen ‘ua.’, lásd még: lump

akvamanile

  • művészet állatformájú középkori bronz vízöntő, kancsó
  • latin aquamanile ‘ua.’: aqua ‘víz’ | manus ‘kéz’

káptalan

  • vallás katolikus püspökök tanácsadó testülete
  • vallás kolostori gyűlés, tanácskozás
  • történelem a ~ mellett működő hiteles hely a középkorban oklevelek kiadására és őrzésére
  • latin capitulum ‘fejezet’ (a ~ tanácskozása előtt egy fejezetet felolvastak a Bibliából) ← caput, capitis ‘fej’
  • lásd még: kapitális1

caquetoire

kiejtése: kakötoár
  • bútor magas támlájú 16. századi karosszék
  • francia, ‘ua.’, tkp. ‘fecsegőhely’ ← hangutánó szó caqueter ‘cseveg, fecseg’, eredetileg ‘kotkodácsol’

depozitárius

  • kereskedelem letéteményes, a letét őrzője
  • német Depositärfrancia dépositaire ‘ua.’, lásd még: depozitum

diadikus

  • számítástechnika páros, két elemből álló, kettős funkciót ellátó
  • angol dyadicgörög düadikosz ‘ua.’ ← düasz, düadosz ‘kettesség, pár’ ← düo ‘kettő’

improvizál

  • (zeneszámot, költői szöveget) rögtönöz
  • átvitt értelemben hevenyész, összedob
  • német improvisierenfrancia improviser ‘ua.’ ← latin improvisus, tkp. in-provisus ‘váratlan, előre nem látott’: in- ‘nem’ | providere, provisum ‘előre lát’, lásd még: provízió

diglott

  • nyelvtan egy adott nyelv két funkcionális változatát egyforma könnyedséggel használó (személy)
  • német diglott ‘ua.’, lásd még: diglosszia

ignimbrit

  • geológia tufaláva, heves vulkáni kitörésből származó törmelékes kőzettípus
  • német Ignimbrit ‘ua.’, tkp. ‘tűzesőkő’: latin ignis ‘tűz’ | imber, imbris ‘eső’ | -it (ásványra utaló toldalék)