fonetika jelentése

  • nyelvtan hangtan, a beszédhangok tudománya
  • tudományos latin phonetica (scientia) ‘hangokkal kapcsolatos (tudomány)’ ← görög phónétikosz ‘a beszédhanghoz tartozó’ ← phóné ‘hang’
  • lásd még: fonéma

További hasznos idegen szavak

autista

  • lélektan autizmusban szenvedő személy
  • német Autist ‘ua.’, lásd még: autizmus
A fonetika és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

apellatívum

  • nyelvtan köznév, közfőnév
  • tudományos latin (nomen) appellativum ‘hivatkozó (név)’, lásd még: apellál

relais

rosacea

kiejtése: rozácea
  • orvosi az arc bőrének értágulatokkal, az orron élénkvörös göbökkel járó gyulladásos vérbősége
  • tudományos latin, ‘ua.’ ← rosaceus ‘rózsás, rózsa jellegű’ ← rosa ‘rózsa’

akcelerátor

  • kémia a vegyi folyamatokat gyorsító anyag
  • + műszaki gázpedál
  • angol accelerator ‘ua.’, lásd még: akcelerál

publica honestas

kiejtése: publika honesztász
  • közéleti tisztesség
  • latin, ‘ua.’: lásd még: publikus | honestas ’tisztesség’ ←honos ’tisztelet’

peptikus

  • orvosi az emésztéssel, főleg a pepszin útján való fehérjebontással kapcsolatos
  • tudományos latin pepticus ‘ua.’ ← görög peptikusz ‘főzési’ ← peptó ‘főz, emészt’

bájzli

  • lebuj, ócska csapszék
  • bajor-osztrák Beiseljiddis kicsinyítő képzős baisl ‘ua.’ ← héber bais ‘ház’

koronária

enantiotrópia

  • kémia ugyanazon anyag két eltérő kristályszerkezetű változatának átalakulása egyikből a másikba és viszont a hőmérséklet változásának hatására
  • német Enantiotropie ‘ua.’: görög enantiosz ‘ellentétes, szemben álló’: en- ‘rajta, benne’ | trepó ‘fordul’

kontiguus

  • szomszédos, érintkező
  • összefüggő
  • latin contiguus ‘ua.’ ← contingere, contigi ‘érint, határol’, lásd még: kontingens

nynorsk

kiejtése: nűnorsk
  • nyelvtan újnorvég vagy landsmĺl, az archaikus jellegű északi nyelvjárásokból a 19. században létrehozott nyelvváltozat, amely a sok dán vonást hordozó klasszikus bokmĺl mellett ma Norvégia második elfogadott nyelve
  • norvég, ‘ua.’: ny ‘új’ | norsk ‘norvég’, tkp. ‘északi’ ← norr ‘észak’

nimród

  • szenvedélyes vadász
  • Nimród legendás mezopotámiai király a Biblia szerint "nagy vadász vala az Úr előtt"

generalizáció

  • általánosítás
  • orvosi helyi jellegű betegség kiterjedése az egész szervezetre
  • tudományos latin generalisatio ‘szétterjedés’ ← francia généralisation ‘általánosítás’, lásd még: generalizál

kvantumelektronika

  • fizika az a tudományág, amely az atomok és molekulák kvantumos tulajdonságait az elektronika területén alkalmazza
  • lásd még: kvantum, elektronika