excentrikus jelentése

  • melléknév geometria nem azonos középpontú (körök)
  • külpontos, körhagyó
  • különc, különcködő, eredetieskedő (személy)
  • főnév cirkuszi artista, aki nevettetően groteszk számokat mutat be
  • német exzentrisch, Exzentriker ← francia excentrique ‘ua.’: latin ex- ‘ki, kívül’| lásd még: centrum

További hasznos idegen szavak

materializáció

  • megtestesülés, anyagivá válás
  • (szellem) megjelenése anyagi formában (okkult elképzelés szerint)
  • német, francia materialisation ‘ua.’, lásd még: materializál
A excentrikus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

innervál

  • orvosi idegekkel ellát, idegekkel behálóz
  • tudományos latin innervare ‘ua.’: in- ‘bele’ | nervus ‘ín, ideg’

epitáfium

  • irodalom sírfelirat, sírvers
  • művészet templomban felállított vagy templomfalra illesztett szobor, dombormű valakinek az emlékére
  • latin epitaphium ← görög epitaphion ‘ua.’: epi- ‘rá’ | taphosz ‘sír’

lótusz

  • növénytan tündérrózsa, tavirózsa
  • latin lotus ← görög lotosz ‘ua.’ ← ?

frankofon

  • francia nyelvet használó és francia kultúrájú, de nem francia anyanyelvű (személy)
  • a franciát mint hivatalos nyelvet használó, de nem francia lakosságú (ország, főleg régebbi francia gyarmat)
  • francia francophone ‘francia ajkú’: latin Francus ‘frank’ | görög phóné ‘hang’, itt ‘beszéd’

magnetofon

  • műszaki mágnesszalagos hangrögzítő berendezés
  • angol magnetophone (márkanév) ‘ua.’: lásd még: magneto- | görög phóné ‘hang’

modális

  • a körülményekkel kapcsolatos, tőlük függő
  • filozófia a klasszikus kétértékűnél tágabb, lehetőséggel vagy megengedettséggel is operáló (logika)
  • nyelvtan módbeli, az igemóddal kapcsolatos
  • nyelvtan módhatározói
  • zene az egyházi zenében használt diatonikus (hangsor)
  • tudományos latin modalis ‘módbeli, a móddal kapcsolatos’ ← modus ‘mód, mérték’

epigenezis

  • genetika az a ma általánosan elfogadott felfogás, hogy az ivarsejtekben a születendő egyed szervei nincsenek előre meghatározva, hanem az egyedfejlődés során alakulnak ki
  • geológia azok a kisebb változások, amelyek a kőzetet kialakulás után érik
  • angol epigenesis ‘ua.’: görög epi- ‘rajta, után’ | lásd még: genezis

savoir-faire

kiejtése: szavoárfer
  • gyakorlati ügyesség, szakértelem, cselekvőképesség
  • francia, ‘ua.’: savoir ‘tudás, tudni’ ← latin sapere ‘tud’ | faire ← latin facere ‘csinál’

indogermanista

  • nyelvtan az indogermanisztika művelője, tudósa
  • német Indogermanist ‘ua.’, lásd még: indogermanisztika

posztulál

  • tudomány előzetes követelményként felállít, ilyennek tekint
  • latin gyakorító postulare, postulatum ‘követel’ ← poscere ‘kér, követel’

pozológia

  • orvosi a gyógyszeradagolás elmélete
  • tudományos latin posologia ‘ua.’: görög poszosz ‘mennyi’ | lásd még: -lógia

szfigmomanométer

  • orvosi pumpás kézi vérnyomásmérő készülék
  • tudományos latin sphygmomanometer ‘ua.’: görög szphügmosz ‘lüktetés’ ← szphüdzó ‘ver, dobog’ | lásd még: manométer

dehidrohalogénez

  • kémia vegyület molekuláiból egy-egy hidrogén- és halogénatomot von el
  • magyar, ‘ua.’: latin de- ‘el’ | lásd még: hidrogén, halogén