disztén jelentése
ásványtan háromhajlású alumíniumszilikát, amely más-más irányban megkarcolva eltérő keménységet mutatangol disthene ‘ua.’: görög di(sz)- ‘kétszer’ | szthenosz ‘erő’
További hasznos idegen szavak
tettes, bűnös
bizalmas a szóban forgó személy (akire valami nehéz vagy kínos dolog vár)a delinquens magyaros változata
kémia mesterséges radioaktív elem, a transzurán sor tagjaEnrico Fermi olasz atomfizikus nevéből (kémiai elemre utaló -ium toldalékkal)
A disztén és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
biológia az anyagcsere köztiterméke, minden anyag, amely részt vesz az anyagcserébentudományos latin , ‘ua.’: görög metabolé ‘változás, csere’, lásd még: metabola | -it (vegyületre utaló toldalék)
anatómia ínszalagtudományos latin , ‘ua.’, eredetileg ‘kötelék, szalag’ ← ligare ‘köt’lásd még: liga
testtartás, testhelyzet
modor, mesterkéltség, hatáskeresés
francia pose ‘ua.’ ← poser ‘helyez’ ← késő latin pausare ‘szüntet, pihentet, helyez’, lásd még: pauza
(főleg megszólításként) kartársnő, női kolléga
német Kollegin ‘ua.’, lásd még: kolléga
történelem apajogú, a leszármazást az apa vonalán vezető (társadalom)német patriarchalisch ‘ua.’, lásd még: patriarcha
csodálatos, csodálatra méltó
latin admirabilis ‘ua.’ ← admirare ‘megcsodál’: ad- ‘hozzá, rá’ | mirare ‘ámul’
hiba
büntetés, felelősségre vonás
orvosi hiánylatin deficientia ‘ua.’, lásd még: deficiens
kettős, kettős osztású
növénytan villás elágazásúnémet dichotom ← görög dikhotomosz ‘kettévágott’: dikha ‘kétfelé’ | tomosz ‘vágás’ ← temnó ‘vág’
patkányirtó
újkori latin raticida ‘ua.’: népi latin ratus ‘patkány’ | caedere, (ce)cidi ‘öl’
történelem uralkodói oklevelek és rendeletek megfogalmazója és kiadója a középkorbantörténelem a régi magyar kancellária vezetőjepolitika (Auszriában, Németországban) miniszterelnök, kormányfő+ kancelláriai írnok
késő latin cancellarius ‘bírósági tisztviselő, hivatalvezető’, lásd még: kancellária
történelem a legkevesebb joggal bíró város az ókori római tartományokbantitkos tanácskozás, zuggyűlés
latin kicsinyítő képzős conciliabulum ‘kisebb tanácskozás’ ← concilium ‘népgyűlés’, lásd még: koncílium
történelem az ókori görög arisztokrácia tagjatörténelem főnemes, főúr, főrend, nagybirtokos, kékvérűátvitt értelemben kiváltságos társadalmi csoport vagy réteg tagja (pl. munkás~)német Aristokrat ← francia aristocrate ← görög arisztokratész ‘ua.’, lásd még: arisztokrácia
