adaptív jelentése

  • alkalmazkodó
  • az alkalmazkodáson alapuló
  • német adaptivfrancia adaptif ‘ua.’, lásd még: adaptál

További hasznos idegen szavak

impraktikus

  • gyakorlatiatlan (ember)
  • célszerűtlen, alkalmatlan (eszköz, eljárás)
  • latin in- ‘nem’ | lásd még: praktikus

akrosztichon

  • irodalom költemény, melyben a verssorok vagy a strófakezdő sorok kezdőbetűi összeolvasva egy nevet (a szerzőét, a vers címzettjéét) vagy értelmes szöveget adnak ki
  • német Akrostichon ‘ua.’ ← görög akron ‘csúcs, hegy, él’ | sztikhosz ‘verssor’
A adaptív és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

hisztriomasztix

  • színház álhaj, álszakáll vagy álbajusz rögzítésére használt ragasztószer
  • latin histriomastix ‘ua.’: lásd még: hisztrió, masztix

neonatológia

  • orvosi az újszülöttekkel kapcsolatos sajátos orvosi feladatok köre mint gyógyászati szakág
  • tudományos latin, ‘ua.’: neonatus ‘újszülött’: görög neosz ‘új’ | latin natus ‘született, szülött’ ← nasci, natus ‘születik’ | lásd még: -lógia

dekagonális

  • geometria tízszögű
  • német dekagonal ‘ua.’, lásd még: dekagon

kondimentum

  • fűszer
  • latin condimentum ‘ua.’← latin condire, conditum ‘fűszerez, befőz, tartósít’: con- ‘össze’ | dare ‘ad’

exportorientált

  • közgazdaságtan árukivitelre törekvő, arra irányuló
  • lásd még: export, orientál

krupon

  • vastag, erős marhabőr
  • francia croupon ‘ua.’, eredetileg ‘lóbőr’ ← ófrancia croupe ‘ló fara’, lásd még: krupié

hiperbaton

  • stilisztika szóalakzat, egy szókapcsolat tagjainak szétválasztása egy vagy több szó közbeiktatásával, pl. Aranynál: "Honnan, kicsi szellő, ég vándora, jöttél?"
  • tudományos latin hyperbatongörög hüperbaton ‘ua.’, tkp. ‘átlépés’ ← hüperbainó ‘átlép’: hüper ‘felett, át, túl’ | bainó ‘megy’
  • lásd még: bázis

nomen gentile

  • történelem nemzetségnév, a három elemű ókori római név középső eleme, pl. (Caius) Iulius (Caesar)
  • latin, ‘ua.’: nomen ‘név’ | gentilis ‘nemzetséghez tartozó’ | lásd még: gens

modellez

  • műszaki közlekedési eszközökről vagy építményekről élethű kicsinyített mást készít
  • sport járművekről működő modellt épít, s ezekkel versenyeken vesz részt
  • lásd még: modell

causativum

kiejtése: kauzatívum
  • nyelvtan műveltető ige
  • latin (verbum) causativum ‘ua.’ ← causare, causatum ‘okoz, előidéz’ ← causa ‘ok, ügy’