vetésforgó szinonimái

főnév
  • váltógazdaság

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hanem

határozószó
  • de, mindazáltal, mindazonáltal, mindamellett, ám, csakhogy, mármost, ámbár, habár, holott
  • azonban, mégis, noha, dacára, mindenesetre, feltétlenül
  • csupán, alig

révület

főnév
  • önkívület, eksztázis, transz (idegen), elragadtatás, bűvölet, igézet
  • elmélyedés
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a vetésforgó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

végett

névutó
  • ügyében, céljából, okából, után (tájnyelvi)
  • azért, miatt, enyett (régies)

túlhaladott

melléknév
  • idejétmúlt, elavult, ósdi, ódivatú, elmaradott, régimódi, korszerűtlen, divatjamúlt, hátramaradott, elkoptatott

történelemfelfogás

főnév
  • történelemszemlélet, történelemábrázolás

távbeszélő

főnév
  • telefon, távrecsegő (tréfás)
  • mobil, rádiótelefon, maroktelefon (bizalmas), bunkofon (szleng), prosztofon (szleng)

vérmes

melléknév
  • bővérű, vérbő, egészséges, életerős
  • heves, indulatos, szenvedélyes, vehemens, szangvinikus (szaknyelvi), lobbanékony, sűrűvérű, hörcsög természetű

zárás

főnév
  • berekesztés, befejezés, peroráció (szaknyelvi)
  • záróra

széttép

ige
  • széjjeltép, összetép, szétszakít, széjjelszakít, széthasít, széjjelhasít, összeszaggat
  • szétszaggat, széjjelszaggat, szétmarcangol, széjjelmarcangol
  • (kapcsolatot): megszakít, megszüntet, felszámol

szenveleg

ige
  • affektál (idegen), kényeskedik, finnyáskodik, nyavalyog, negélyez (régies), érzeleg, ömleng (pejoratív)

parkol

ige
  • parkíroz, áll, állomásozik, vesztegel, várakozik

szolgálati

melléknév
  • hivatalos, hivatali(bizalmas)

zúdul

ige
  • árad, áramlik, özönlik, tódul, ömlik, hömpölyög, dől, dűl, zuhog
  • megrohan, megtámad (valamit), tolul
  • rászakad, ráhárul

kivéve

határozószó
  • leszámítva, nem tekintve, nem számítva, valamin kívül, kivételével (valaminek), eltekintve (valamitől)

vétlen

melléknév
  • ártatlan, bűntelen, feddhetetlen, tiszta, szeplőtelen, makulátlan
  • szándéktalan, akaratlan, önkéntelen

védekező

melléknév
  • védelmi, elhárító, defenzív (idegen), megelőző, profilaktikus (szaknyelvi)(idegen)
  • mentegetődző, mosakodó, visszavágó, elutasító, visszahúzódó, begombolkozó (bizalmas)

vitatható

melléknév
  • problematikus, kétes, kétséges, gyanús, zavaros, homályos, bizonytalan, kétségbe vonható, megkérdőjelezhető, kérdéses, kikezdhető, megtámadható, cáfolható

világlátott

melléknév
  • tapasztalt, verzátus (régies), jártas-keltes (tájnyelvi)

tündér

főnév
  • szépasszony (régies), péri (idegen), villi (idegen), szilfid (régies), szellemlény (régies), tünemény (régies), lidérke (régies), delinke (tájnyelvi)
  • (jelzőként): bájos, kedves, jóságos
  • varázslatos, tündéri, elbűvölő, elbájoló
  • (jelzőként): változékony, tünékeny, színmutató (régies)

vonás

főnév
  • vonal, vessző, ékezet
  • strigula
  • ecsetvonás, tollvonás
  • tulajdonság, jellegzetesség, ismertetőjegy, ismérv, sajátosság, sajátság, jegy
  • jellemvonás, beütés